Szaktudás, modern technológia és mérethatékonyság – e három tényező határozhatja meg a hazai agrárium fejlődésének jövőbeli irányát és lendületét. A fiatal agrárszakembereket támogató K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért idén az agrárium mérethatékonyságának fokozására fókuszál:
A pályázaton a mester és PhD képzésben részt vevő fiatal agrárszakemberek az ágazat méret-hatékony fejlődésére, az alapképzéses hallgatók pedig az élelmiszerpazarlás megállítására tehetnek javaslatokat. A K&H Csoport, felelős vállalatként az elmúlt években számos kezdeményezést indított – többek között – a fiatalok oktatása és a környezetvédelem területén, így bizonyítva elkötelezettségét a hosszútávon fenntartható fejlődés mellett. Ennek része a 2015-ben életre hívott K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat, melyet a K&H az ágazat jövőbeli technológiáit és lehetőségeit felismerő agrárszakemberek támogatására idén ősszel is meghirdet. Az idei fókusz az ágazat közgazdasági fenntarthatóságán és a mérethatékonyságon van. – „Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan kiemelt nemzetgazdasági ágazatnak számítanak. Ahhoz azonban, hogy ez továbbra is így maradjon, elengedhetetlen az ágazat fiatalítása, ugyanis jelenleg a 65 évnél idősebb gazdák vannak a legnagyobb arányban (30%), miközben az agrárszakemberek mindössze 5%-a 35 évnél fiatalabb. Márpedig az ágazat elöregedése sajnos azzal is együtt jár, hogy nem tudjuk kihasználni az agrárgazdaságban, azon belül is a mérethatékonyságban és új technológiákban rejlő lehetőségeket” – hívta fel az agrárium egyik aktuális problémájára a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. – A fenntartható termelésnek a szaktudáson és a modern eszközigényen túl a mérethatékonyság is feltétele, azaz, hogy hogyan lehet a legjobban kihasználni az adott birtokméretet és szerkezetet attól függően, hogy milyen kultúrát termesztünk rajta. „Az ágazat további fejlődése érdekében arra van szükség, hogy a gazdák ne csak a következő termelési ciklust tudják finanszírozni, hanem az új beruházásokkal fejleszteni, bővíteni, hatékonyabbá tenni legyenek képesek a gazdaságot. Mindez, méret hatékony termelés nélkül nagyon nehezen kivitelezhető, főként annak tükrében, hogy a különféle növényi kultúrák hektáronkénti jövedelemtermelő képessége jelentősen eltér” – mondta el Tresó István. – A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra az elmúlt három évben összesen 15 felsőoktatási intézmény 207 tehetséges hallgatója nyújtotta be szakmai munkáját, akik közül 29-en kaptak anyagi és szakmai támogatást tanulmányuk és kutatómunkájuk folytatásához. A Bank a legfiatalabb szakembereknek is lehetőséget biztosít, így az alapképzésben részt vevő hallgatóktól azt várja, hogy engedjék el a fantáziájukat és mutassák be, milyen megoldásokat látnak az élelmiszerpazarlás megállítására. A pályázatra 2019. február 17-ig lehet jelentkezni. –A részletek az alábbi linken érhetők el. (Forrás: agroinform.hu, K&H Bank Zrt.)
A Polgári Kisgazdák változatlanul vallják Széchenyi Istvánnak azt a gondolatát, hogy egy ország, egy nemzet, gazdasági erejét a „kiművelt fők milliói” határozzák meg alapvetően. A magyar mezőgazdaság gazdasági ereje nem csak a kiváló termőhelyi adottságokban rejlik, hanem az azt kiaknázni képes alkotó ember szellemi erejében is.
Hiába a kedvező időjárás, az optimális csapadék-eloszlás és a mikroorganizmusok által létrehozott talajélet gazdagsága, ha az ember nem képes az ezt kibontakoztatni képes agro technológiát megszervezni, megvalósítani és működtetni.
Magyarországon a szövetkezés lehet a birtokszerkezet jobb, – a kistulajdonosi kör megtartását is szolgáló – a gazdálkodás eredményessége szempontjából is legkedvezőbb megoldás.
A korfa az agráriumban elöregedést mutat. A Polgári Kisgazdák változatlanul szorgalmazzák a kistelepüléseken élő fiatalok körében az élményszerű és a gyermekek életkorához igazított mezőgazdasági alapismereti oktatást 10 esztendős életkor fölött.
A Polgári Kisgazdáknak változatlanul az az álláspontjuk, hogy azok a fiatalok, akik a kistelepülésükön helyben szeretnének maradni, ott házat építeni, és családot alapítani, minden segítséget kapjanak meg a földművessé váláshoz és a termőföld-tulajdon szerzéséhez.
Mára már teljesen egyértelmű, hogy nem elég csak az agráriumból élő családokból az utánpótlás, a falusi fiatalokat is képezni kell, ráadásul úgy, hogy felkészültek legyenek a mezőgazdaság XXI. századi kihívásainak a teljesítésére.
|
Terjedelmi okok miatt ez a cikkünk most külön függelékben tárgyalja a magyar mezőgazdaság jellemző agrárgazdasági adatait.
Birtokszerkezet Magyarországon
1885.
1935. |
|||||||||||||||||||||
| Törpebirtok 5 katasztrális hold (2,9 ha) alatt | 72,4 | 10,1 | |||||||||||||||||||
| Kisbirtok 5–100 katasztrális hold (2,9–57,5 ha) | 26,8 | 41,8 | |||||||||||||||||||
| Középbirtok 100–1000 katasztrális hold
(57,5–575,5 ha) |
0,7 | 18,2 | |||||||||||||||||||
| Nagybirtok 1000 katasztrális hold (575,5 ha) felett | 0,1 | 29,9 | |||||||||||||||||||
| Összesen | 100,0 | 100,0 | |||||||||||||||||||
A Kisgazda Mozgalmat megalapító Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1920-ban kiosztottak 533 ezer 488 hektár termőföldet, ami az akkori nagybirtokok terület arányában 10 százaléknak felelt meg. Ez, az 1935. évi termőföld-tulajdonosi statisztikát tekintve javított az 1885. évi állapotokon, de messze nem volt megfelelő megoldás. (Forrás: www.bibl.u-szeged.hu/ha/gazd/index.html – Magyarország a XX. században).
1968-ban a Magyar Állam tulajdonában volt több mint másfél millió hektár termőföld, ma ennek alig a harmada van, de a Földet a gazdáknak programot megelőzően 600 ezer hektár volt.
1968-ban magas volt a szövetkezeti tagság tulajdonában álló termőföld aránya, 3 millió 954 ezer 992 hektár. Ennek jelentős része 1989-re szövetkezeti tulajdonná lett. Ugyancsak szövetkezeti tulajdonná lett a Magyar Állam termőföld-tulajdonának jelentős része. (Forrás: Dr. Romány Pál – SZIE – Gödöllő).
Közvetlenül a kárpótlási folyamatok megindulása előtt, 1989-ben már csak 216 ezer 146 hektár volt az állami tulajdonú termőföldek aránya. Ez nőtt 600 ezer hektárra a kárpótlás során vissza nem igényelt területekkel. 1989-ben a szövetkezeti tulajdonban 3 millió 471 ezer 311 hektár volt, amíg a szövetkezeti tagok tulajdonában 1 millió 991 ezer 734 hektár.
2010-ben a gazdasági szervezetek használatában volt 2 millió 191 ezer 548 hektár, az egyéni gazdaságok tulajdonában pedig 2 418 ezer 537 hektár. 2010-ben az összes termőterület 52 és fél százaléka volt az egyéni gazdaságok használatában.
2016-ban a gazdasági társaságok használatában volt 1 millió 945ezer 917 hektár, az egyéni gazdaságok használatában volt 2 millió 724 ezer 350 hektár.
2010 és 2016 között az egyéni gazdaságok földhasználata 52, 5 százalékról 58, 34 százalékra nőtt, megközelítve a 60 százalékot, és még távol a tervezett 80 – 20 százalékos egyéni gazdaság – gazdasági szervezet aránytól.
2010-ben 561 ezer 166 darab egyéni gazdaság volt. 2013-ban 479 ezer 166 és 2016-ban 421 ezer 870.
2010 és 2016 között az egyéni gazdaságok átlagos termőföld-területe négy és fél hektárról öt és fél hektárra növekedett. (Forrás: AKI)
Az egyéni gazdaságok tulajdonosai között zömmel azok a regisztrált földművesek, akik 2 500 négyzetméternél (0. 25 hektár) nagyobb termőföldön gazdálkodnak, azaz most az egyéni gazdaságok tulajdonosainak a közel fele, mintegy 200 ezer fő a regisztrált földműves 2018-ban. (Forrás: AM)
Napjainkban
2017-ben az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának az értéke 427 milliárd euró volt, ami 5,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés főként drágulásból adódott, a növénytermesztés kibocsátása összességében 2,0, az állattenyésztésé10%-kal nőtt. A termelésvolumene gyakorlatilag megegyezett az előző évivel. Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9%-át állította elő. Magyarországon az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,3%-kal járult hozzá 2017-ben. – A bruttó hozzáadott értékből 3,9%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 4,8, a foglalkoztatásban 5,0% volt az aránya.
Gépesítés
Magyarországon a gazdálkodók 152 milliárd forint összeg értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, miközben az alkatrészforgalom 44 milliárd forint volt 2017-ben. Az alkatrészek eladása 2013 óta folyamatosan nő. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök iránti kereslet növekedése szerepet játszik a géppiac bővülésében. Ugyanakkor továbbra is érezhető a kettősség, vagyis hogy termelői oldalról egyaránt keresettek a korszerűbb, modernebb, valamint az alacsonyabb beruházási igényű, egyszerűbb gépek. A 2017. évi gépberuházások értékének 59 százalékát az erőgépek adták, ezen belül a traktorok 59, a kombájnok 24, az egyéb erőgépek pedig 17 százalékkal részesedtek. 2017-ben 2864 darab kerekes traktor talált gazdára 52,8 milliárd forint összeg értékben. (Forrás: AKI)
Agrotechnika – öntözés – jégkár-elhárítás
Az agro technológia további rejtett tartalékai a termőföld talajélet szempontja szerinti, optimális fizikai kémiai állapotában van. Ehhez a talajművelésnek biztosítani kell az aktív gyökérzónában az ideális víz-levegő arányt. A víz alapvető fontosságú. Ehhez az öntözhető területek 1976-os 390 ezer hektáros térméretét ismét meg kell közelíteni a mostani mintegy 100 ezer hektárról elrugaszkodva. Fontos a víztakarékos öntözési módok elterjesztése, például az ültetvényekben a csepegtető öntözés alkalmazása. Jelentős vívmány a talajgenerátoros jégkár-elhárító rendszer kiépítése.
