Nemcsak az olaj- és földgázpiac miatt jelentős Irán és Szaúd-Arábia békülése, hanem az Ábrahám-megállapodások bővítése, az Irán-ellenes összefogás mértéke, valamint Kína változó térségbeli szerepe miatt is. Ez utóbbi miatt most az USA reakciójára is figyel a világ.
Helyreállítja egymással diplomáciai kapcsolatait Irán és Szaúd-Arábia, a két külügyminiszter nemsokára személyesen is egyeztet – jelentette az iráni állami televízió. A két ország 2016-ban szakította meg egymással kapcsolatait. Többek között egy nagyon komoly regionális hatalmi versengés is zajlik, de akkor a közvetlen kiváltó ok az volt, hogy Szaúd-Arábiában kivégeztek egy vezető síita vallástudóst, amire válaszként Teheránban egy tömeg megrohamozta a szaúdi nagykövetséget, aminek hatására megszakították a kapcsolatokat.
https://a5769e01124afff1ce190961a00096c1.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-40/html/container.html Voltak más feszültségek is, például a mekkai zarándoklat idején többször történt incidens. Egy alkalommal tömeghisztéria tört ki és több száz ember meghalt, köztük 400 iráni is, ami miatt Irán a szaúdi hatóságokat vádolta.
A két ország közötti enyhülés egyik első jele az volt, hogy két éve ismét megjelentek az iráni zarándokok Mekkában. Mostanra jutott el a folyamat oda, hogy a diplomáciai kapcsolatokat is újraindítják.
„Ez nagyon nagy változást jelent, hiszen a Perzsa-öböl térsége az az egész világ számára jelentős, lévén itt található a világ olajkészletének 60, földgázkészletének 35 százaléka.
Senki számára nem közömbös, hogy ez ezeket az energiahordozókat lehet-e biztonságosan és folyamatosan szállítani, kijuttatni a világtengerekre. Nagy barátkozásra nem lehet számítani, inkább egyfajta biztonságosabb együttélést alakítanak ki” – mutatott rá N. Rózsa Erzsébet egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő.
Mindemellett nyílt titok, hogy az Egyesült Államok keményen dolgozott azon, hogy a 2020-ban Izrael és négy arab állam között megindított normalizáció folyamatába, az Ábrahám-megállapodásokba további arab államokat vonjanak be. A következő partner – mondhatni, „nagy durranás” – Szaúd-Arábia lett volna, de a csatlakozása a mai napig nem következett be. A cél az lett volna, hogy az egyezményekkel – az izraeli kapcsolatok normalizálásán kívül – létrejöjjön egy Irán-ellenes blokk. Ám ez a szaúdiak és irániak közeledésével a szakértő szerint egy időre legalábbis mindenképpen lekerül a napirendről, vagy legalábbis a távolabbi jövőbe tolódik.
A közeledés hírét Pekingben jelentették be, ott zajlott a tárgyalássorozat utolsó fordulója (Bagdadban és Ománban az elmúlt 2 évben eddig 5 ilyen fordulóra kerül sor Irán és Szaúd-Arábia között, amelyekben kifejezetten egyfajta kiegyezés, az egymás mellett élés megalapozása volt a cél). Meghívást kapott az iráni elnök Rijádba
Meghívást kapott Ebrahim Raiszi iráni elnök Rijádba Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi uralkodótól, miután a két regionális rivális állam megállapodott a kapcsolatok rendezésében és a nagykövetségek kölcsönös újranyitásában.
Mohammad Dzsamsídi, az iráni államfő kabinetfőnökének helyettese a Twitter-oldalán közölte, hogy Raiszi üdvözölte és elfogadta a meghívást. Mint írta, a két vezető rijádi találkozóján egyebek között megvitatja majd a gazdasági és regionális együttműködés erősítésének kilátásait.
A látogatás időpontját még nem tették közzé. (MTI) „Ez most olyan színben tünteti fel Kínát, mintha új szerepben jelenne meg a Közel-Keleten: ő a békés, a jó szándékú, az el nem kötelezett, pártatlan közvetítő, miközben az Egyesült Államokkal kapcsolatban a legtöbb közel-keleti forrás elmondja, hogy a pártatlanságával kapcsolatban rengeteg kérdőjel merült fel. Az Egyesült Államok és a Fehér Ház óvatosan, de üdvözölte ezt a megállapodást, közölve, hogy bármi, ami a Perzsa-öböl biztonságát elősegít, pozitív dolog. Az nyilván egy másik kérdés lesz, hogy az amerikai-kínai viszonyra nézve mit fog ez jelenteni, hiszen miközben az arab országok mindegyike egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával, a biztonsága garanciáját az Egyesült Államoktól szeretné megkapni” – magyarázta N. Rózsa Erzsébet.
Eddig úgy tűnt, hogy Kína politikai kérdésekben nem avatkozik a térségbe, mindenkivel jóban van, egymással komoly feszültségben álló szereplőkkel is. A szakértő szerint világpolitikai jelentősége is lesz az Egyesült Államok hosszabb távú reakciójának arra, hogy miközben a térség országai mégiscsak diktátumnak veszik az amerikai demokrácia-terjesztést és például az emberi jogok kérdésének napirenden tartását, aközben itt van egy olyan szereplő, amely pártatlan, nem kérdezősködik emberi jogokról és nem akar demokráciát terjeszteni.
Forrás: infostart.hu
