A kínai miniszterelnök berlini és párizsi látogatása arra enged következtetni, hogy az öreg kontinens vezető államai nem osztják a G7-csoport Peking-ellenes álláspontját. Ráadásul a német szociáldemokraták belső köre szerint többdimenziós politikára van szükség Kínával szemben. Ezen többdimenziós politika kialakításában fontos szerepe lehet a Kínával régóta jó gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat fenntartó magyar miniszterelnöknek, sőt, akár az unió és Kína közti tárgyalások menetrendjét is ő határozhatja meg.
Kínai elemzők rámutattak, az Egyesült Államok és Japán elkötelezettek Kína gazdasági és politikai térnyerésének megfékezése mellett, ugyanakkor az Európai Unió több vezető állama nyitottnak mutatkozik a további együttműködésre az ázsiai óriással.
A kínai politika „erős embere”, Li Csiang miniszterelnök még júniusban Berlinbe és Párizsba látogat, ahol részt vesz egy – a fejlődő országok támogatásának lehetőségeiről szóló – konferencián. A tanácskozás ötletgazdája Emmanuel Macron francia elnök, akinek országa módfelett érdekelt a dél-amerikai, afrikai és a dél-kelet-ázsiai térség gazdasági beruházásaiban, az oda irányuló exportban. És itt van a metszéspont, ahol Párizs, valamint Peking érdekei találkoznak:
Kína márciusban többet exportált az említett térségekbe, mint az egész fejlett világba.
A két országnak valamilyen módon meg kellene állapodnia a modus vivendiben, ugyanis Pekingnek komoly gazdasági érdekei vannak Afrikában – írja az Asia Times.
A párizsi látogatást megelőzően, a kínai miniszterelnök megáll Berlinben is, ahol találkozik majd Olaf Scholz német kancellárral. A vizitet megelőzte Lars Klingbeilnek, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnökének pekingi útja, amely során fogadta őt a kínai kormányfő. Li Csiang közölte,
Peking készen áll arra, hogy új szintre emelje a Berlinnel való stratégiai partnerségét,
majd hozzátette,
hazája nagy jelentőséget tulajdonít a Németországgal való együttműködésnek, és nagyon fontos, hogy Németország, valamint Kína erősítse a két állam közti folyamatos párbeszédet és koordinációt, hogy nagyobb stabilitást és biztonságot hozhassanak a világba.
Az SPD – amely egyben Olaf Scholz kancellár pártja is – egyik legfontosabb belső csoportja, a Seeheimer Kör a múlt hónapban fehér könyvet adott ki, amelyben többdimenziós politikát követelt Kínával szemben, válaszul Washington Kína elszigetelésére irányuló erőfeszítéseire.
A dokumentumban közölték,
a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok hirtelen megszakítása gazdasági katasztrófát jelentene, és felelősnek érzik magukat a német munkahelyek biztonságáért.
A Kínával kapcsolatos össznémet politika az Asia Times szerzője szerint a németországi pártok támogatottságában is lemérhető: az elmúlt egy évben leglátványosabb Amerika-párti politikát folytató német párt, a Zöldek támogatottsága 22 százalékról 14 százalékra esett vissza, a jobboldali, NATO-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága pedig 14 százalékról 19 százalékra emelkedett.
A lap megjegyzi, az Európai Unió Kínával kapcsolatos politikájában kiemelt szerepet játszik Magyarország, amely nem követi az uniós fősodort, több kínai, csúcstechnológiát gyártó beruházásnak ad otthont, és kapcsolatai folyamatosan fejlődnek Pekinggel. Ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök egyáltalán nem annyira elszigetelt politikus, mint amilyennek láttatják, és nincs egyedül az unióban álláspontjával, így feltehetőleg
az unió és Kína közti tárgyalások menetrendjét is ő határozhatja meg.
Forrás: Asia Times, hirado.hu
