Ehhez valószínűleg a NATO nagy hatótávolságú tüzérségi eszközeit kellene bevetni
A neves hongkongi székhelyű, angol nyelvű portálon megjelent véleménycikk szerint, ha Joe Biden amerikai elnök nem eszközöl irányváltást külpolitikájában, és főleg az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállásában, akkor a világ az atomháború kapujában találhatja magát – írta meg a hirado.hu.
„Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy 21 éves kölyök 300 szigorúan titkos dokumentum között válogathatott, majd lemásolhatta és feltölthette őket” – állítja az Asia Times főszerkesztője a portálon megjelent véleménycikkében. Uwe Parpart úgy fogalmaz, „a NATO főhadiszállásán az 1980-as években szerzett tapasztalataim legalábbis ezt mutatják. Ez teljes képtelenség” – tette hozzá.
A szerző szerint a lényeges kérdések úgy hangzanak, hogy valódiak-e a kiszivárgott dokumentumok, és ha igen, akkor ki adta át ezeket egy közlegénynek?
„Szakmai megítélésem szerint a dokumentumok valódiak.” Ezt támasztják alá azon tények, mint például hogy az ukrán légvédelem tele van lyukakkal, a tüzérségnek kevés a lőszere, az ukrán erők veszteségei, amelyek még ha nem is lényegesen magasabbak, mint az oroszoké, azzal mindenképpen egy szinten vannak. Mindezek pedig kiolvashatók az iratokból is.
„A dokumentumok az amerikai vezérkari főnökök szintjéről érkeztek” – írja Parpart.
Miért? – teszi fel a kérdést. Muszáj rámutatni Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok vezérkari főnökök egyesített bizottságnak elnöke azon kijelentésére, miszerint a háborút egyik fél sem nyerheti meg, és tárgyalási úton kell megegyezésre törekedni – ami ellentétben áll a politikai vezetés irányvonalával.
Szerinte a Milley véleményét alátámasztó tényszerűségek a kiszivárogtatásoktól függetlenül ma sokkal meggyőzőbbek, mint tavaly év végén. És ha a tábornok értékelése helyes, vagyis az ukrán pozíció ingatagabb, mint azt sokan gondolták, akkor egy sikeres krími offenzíva egyenesen valószínűtlen.
Ahhoz, hogy a sokat hangoztatott déli offenzívára esély nyíljon, Ukrajnának legközelebbi szövetségesei, vagyis az amerikaiak és britek segítségével fel kellene számolnia a kercsi hidat, hogy elvágják az orosz szárazföldi hozzáférést a Krímhez.
Ehhez valószínűleg a NATO nagy hatótávolságú tüzérségi eszközeit kellene bevetni, ami a vörös vonal átlépését jelentené az oroszok szemében.
Ukrajna több okból is dönthet úgy, hogy ehelyett a kockázatos vállalkozás helyett inkább egy központi offenzívát indít a Bahmuttól északra és Kramatorszktól keletre fekvő régióból Liszicsanszk és Luhanszk irányába. A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin erre figyelmeztetett, és lehet, hogy jó ösztönnel tett így. Ebben ugyanis valóban lenne ráció.
Még egy esetleges sikeres offenzíva sem jelentené persze Krím visszaszerzését, amit sokan, például maga Zelenszkij is hirdetett, de valószínűleg életben tartaná a nyugati támogatást.
A szerző utal arra, hogy az amerikai politikának el kell távolodnia a jelenlegi megrögződéseitől, és hallgatnia kell a katonai berkekből érkező tanácsokra. Vagyis számot kell vetni az ukrán hadsereg erejével és lehetőségeivel, nem pedig kivitelezhetetlen és veszélyes vállalkozásra biztatni őket.
Ha viszont nem így lesz, akkor nem csak az ukrajnai konfliktus, de az 1983 novembere óta eltelt időszak legveszélyesebb szakaszába lépünk, amikor is majdnem kirobbant egy nukleáris háború, mert az oroszok a NATO hadműveletét egy megelőző atomcsapás álcázására szolgáló cselnek értelmezték – olvasható a portálon.
Forrás: Magyar Hírlap
