Antibiotikumokkal szennyezett a Föld legtöbb folyója

A kép forrása: ripost.hu

A folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, a szennyezés egyes esetekben akár 300-szorosan is meghaladja az egészségügyi határértéket. Európában a Duna a leginkább szennyezett – állítja egy Helsinkiben rendezett konferencián több szakember.

Antibiotikumokkal vannak tele a nagy-világ folyói. – A kép forrása: delmagyar.hu

Helsinkiben a környezeti toxikológusok tanácskozásán elhangzott, hogy a kutatáshoz 72 ország folyóiból vettek mintákat, és a 711 minta kétharmadában egy vagy több általánosan használt antibiotikumot mutattak ki. Többtucatnyi helyszínen a gyógyszerek koncentrációja – amelyeket emberek vagy lábasjószágok kezelésére használnak – meghaladta az előírt határértéket, amelyet egy anti-mikrobiális rezisztencia (AMR) ellen küzdő, több mint száz biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatból álló csoport állított fel. A bél- és húgyúti fertőzések kezelésére használt cipro-floxacin mennyisége 51 helyen haladta meg a határértéket. Egy bangladesi mintában pedig egy másik gyakori antibiotikum, a metronidazol fordult elő a határérték háromszázszorosát meghaladó mértékben – közölték a kutatók. „Ezek az eredmények nagyon aggasztók, és azt demonstrálják, hogy a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal” – jelentette ki Alistair Boxall, a Yorki Egyetem Környezetvédelmi Fenntarthatósági Intézetének tudósa. A folyók antibiotikumos szennyezettsége nemcsak a természetre veszélyes, hanem valószínűleg az anti-mikrobiális rezisztencia problémájához is hozzájárul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy a világban kifogyóban vannak a hatékony antibiotikumok, és felszólította a kormányokat, a gyógyszergyártókat, hogy sürgősen fejlesszék ki a gyógyszerek új generációját. Az 1920-as években felfedezett antibiotikumok tízmilliók életét mentették meg, akik tüdőgyulladásban, tuberkulózisban, agyhártyagyulladásban és más, addig halálos baktériumfertőzésben szenvedtek. Az anti-mikrobiális rezisztencia kialakulásáért főleg az antibiotikumok túlzott használata és helytelen alkalmazása a felelős. A helsinki konferencián azonban elhangzott, hogy feltehetően a környezetben jelen lévő antibiotikumok is a rezisztencia kialakulásának kulcsszereplői lehetnek. (Forrás: MTI)