Ukrajna biztonságát illetően egységes a NATO, semelyik tagállam nem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök, miután az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőjével és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett videokonferencia formájában.
Az ukrán parlament kedden határozatot fogadott el, amelyben nemzetközi intézményekhez és külföldi államokhoz fordul felhívással Oroszország Ukrajnával szembeni „katonai zsarolása” miatt. Ukrajnának nincs helye a NATO-ban – jelentette ki újságíróknak Zoran Milanovic horvát államfő kedden, hozzátéve, hogy az ukrán-orosz határon kialakult helyzet súlyos válságnak számít, amely mögött elsősorban az amerikai belpolitika dinamikája áll. A kijevi külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Ukrajna nyilvános bocsánatkérést követel Horvátországtól a horvát elnök kijelentései miatt. Az ukrán elnökhöz közelálló források szerint Volodimir Zelenszkij egyáltalán nem ért egyet Joe Biden amerikai elnök azon álláspontjával, hogy a közvetlen fenyegetettség miatt ki kellene menekíteni az amerikai nagykövetség alkalmazottait és családjaikat az országból. Csehország egyelőre nem rendeli haza ukrajnai diplomáciai képviseletének személyzetét – közölte Jan Lipavsky külügyminiszter a tárca válságstábjának keddi ülése után Prágában. A miniszter ugyanakkor felszólította a cseh állampolgárokat, hogy ne utazzanak Ukrajna keleti és északi régióiba, az Ukrajnában tartózkodó cseheket pedig arra kérte, hogy regisztráltassák magukat a külügyminisztérium Drozd nevű
rendszerében.
Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kedden Berlinben. Olaf Scholz és Emmanuel Macron egyaránt a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének fontosságát emelte ki azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy kívánják-e követni a feszültség miatt a NATO támogatására 8500 katonát készenlétbe helyező washingtoni vezetés példáját. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette: a Kreml mély aggodalommal figyeli az Egyesült Államok lépéseit, amelyek az Ukrajna körüli feszültség fokozására irányulnak. A kijelentést, miszerint az Egyesült Államok kész lenne újabb 8500 katonát küldeni Európába, úgy kommentálta, hogy ez nincs hatással a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások menetére.
Boris Johnson brit miniszterelnök az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak „bámulatos éveiben” alakult ki. Egy Ukrajna elleni esetleges orosz támadás a második világháború óta legjelentősebb invázió lenne, tekintettel az orosz csapatok masszív jelenlétére a határ közelében – jelentette ki kedden Joe Biden amerikai elnök. Hangsúlyozta, hogy „nem áll szándékában” amerikai, vagy NATO-csapatokat Ukrajnába telepíteni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy fogalmazott: akik háborús retorikát alkalmaznak az oroszokkal szemben, a felszín alatt hatalmas üzleteket kötnek Oroszországban és Oroszországgal. Arról is beszélt, hogy ha az ukránok nem lépnek vissza a kisebbségellenes politikájuktól, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban.
MTI
