Megsemmisítő csapást mér az amerikai inflációcsökkentési törvény (IRA) Európa versenyképességére: az Egyesült Államok 7500 dollárral támogatja az elektromos autókat vásárló háztartásokat, és cégek tömegeit vonzza el Európából. Franciaországban és Olaszországban az energiaszámlák háromszorosára vagy akár ötszörösére ugorhatnak.
A svéd Northvolt akkumulátorgyártó, a Volkswagen és a BMW autógyártók, az olasz Enel vállalat és annak napelemes alkatrészgyára, valamint a japán Panasonic vállalat, amely a Teslának szállít akkumulátorokat… A mára szinte végtelennek tűnő lista azokat a cégeket tartalmazza a világ minden tájáról, amelyek Európa helyett ezentúl az Egyesült Államokban fektetnek be, vagy pedig felfüggesztik európai pénzkiadásaikat, mivel cégeiket Amerikába telepítik át – írja a Le Figaro.
Visszautasíthatatlan ajánlat
A francia konzervatív lap annak eredt utána, hogy milyen közvetett és közvetlen hatásai vannak a Joe Biden amerikai elnök által augusztusban aláírt amerikai törvénycsomagnak a háború és az energiaválság sújtotta Európára.
Az amerikai iparvállalatok nem maradnak hálátlanok: az odatelepülő cégek esetében megsokszorozzák befektetéseiket a származási országokban;
ilyenek például az alabamai First Solar és a Piedmont Lithium bányavállalat.
Az augusztusban elfogadott 430 milliárd dolláros (16 962 milliárd forintos) törvénycsomag, az inflációcsökkentési törvény támogatásokat, szubvenciókat és adókedvezményeket biztosít.
A csomag egy 7500 dolláros (3 millió forintos) támogatást is tartalmaz, amelyet a háztartásoknak nyújtanak az USA-ban gyártott elektromos járművek vásárlásához. Ez a csomag tehát mágnesként vonzza a befektetőket, hogy inkább az Egyesült Államokban fektessenek be, mint máshol, különösen az elektromos járműiparban – s éppen ez a vonzerő, ami „riasztja az európaiakat” – írja a konzervatív lap.
Az IRA annál is inkább fenyegeti az öreg kontinens iparának versenyképességét, mivel az energiaválság súlyos terheket ró Európára. Az amerikai energiaárak háromszor-négyszer alacsonyabbak, mint Európában, így az Egyesült Államok vonzóbb, mint valaha.
A makacs svédek
A lapban megszólal Nicolas de Warren, a 36 céget tömörítő UNIDEN elnöke és Éric Trappier, a Dassault Aviation vezérigazgatója is. Nem sok jóval kecsegtetnek: míg Franciaországban szerintük a gáz- és villanyszámlák átlagosan négyszeresére fognak nőni, az Ipari Szövetség (Confindustria) szerint Olaszországban az energiaszámlák máris az ötszörösére emelkedtek.
Amerika a rendkívül környezetszennyező, de sokkal olcsóbb palagázból profitál, tehát egy valóságos Eldorádó – fogalmaz a lap, hozzátéve: sok piaci szereplő tart attól, hogy leépül az európai ipar. A Le Figaro példaként hozza fel a tajvani TSMC vállalatot, amely már Donald Trump elnöksége idején úgy döntött, hogy Arizonában telepszik le. A cég most bejelentette, hogy 40 milliárd dollárra emelve megháromszorozza befektetését az amerikai félvezetőgyárba.
A kínai kihívás: az energiaigényes európai és nem európai vállalatok, melyek sorban felfüggesztik uniós beruházásaikat, ha nem Washington, akkor Peking felé fordulnak. A BASF német vegyipari vállalat például „véglegesen” úgy döntött, hogy csökkenti európai tevékenységét. Ezek a mozgások főleg a Kínában már jelen lévő vállalatokat jellemzik, itt a vonzerő kevésbé erős, mint az Egyesült Államok esetében az országgal kapcsolatos bizonytalanságok miatt – közölte Elvire Fabry, a Jacques Delors intézet kutatója.
Fabry úgy véli: míg a hathatós válasz a Buy European! (Vásárolj európai terméket!) üzleti filozófiája lenne,
az európaiak ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet és az uniós szabályok szelleméhez.
Annál is inkább, mivel januárban Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, egy olyan ország, amely erőteljesen ellenzi a protekcionizmust és az európai piac lezárását.
Forrás: hirado.hu
