2020 februárjában lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv azon módosítása, mely büntethetővé nyilvánította, ha valaki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki.
Az indítványozó szerint a meghatározás nem egyértelmű, bizonytalanságot okoz, nem dönthető el, mitől kell tartózkodni, mik a szükségesség és arányosság elvei.
A formai követelmények megfelelősége után az Alkotmánybíróság megállapította, hogy érdemi vizsgálatra van szükség.
Kiemelték, hogy a Büntető Törvénykönyv és az Egészségügyi Törvény nem azonos fogalmakat használ az adott területre, ez nem megengedhető. Önmagában már a ” pszichoterápiás gyakorlat ” kifejezés sem kellően meghatározott egyik törvényben sem.
Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvény-ellenes helyzetet az okozza, hogy a kifogásolt tényállás vonatkozásában nem egyértelmű, hogy milyen tevékenységeket foglal magában és így az elkövetési magatartás nem elég határozott, mert nem egyértelmű, hogy milyen magatartásokra vonatkozik a büntetőjogi tilalom.
Az indítványozó kérelmét elutasították, mert az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem a szöveg megsemmisítése oldja meg a helyzetet, hanem annak pontosítása, kiegészítése.
Mindezek miatt felhívták az Országgyűlést, hogy 2022. március 31-ig jogalkotói feladatának tegyen eleget.
Ennek keretében az elkövetési magatartás pontosításával, a tevékenység büntetőjogi fogalmának meghatározásával feloldható lesz az ellentmondás.
Azt, hogy nem egyszerű kérdésről van szó, már csupán az is mutatja, hogy négy alkotmánybíró különvéleményt fűzött a határozathoz, nem is teljesen azonos indokok alapján.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
