Magyarországon vigyázunk a személyi adatainkra. Óvatosan kell kezelni minden olyan megkeresést, vagy látszólag a mi érdekünket szolgáló adatkérést, mert ezek mögött gyakran vállalati, vagy egyéb érdekeke húzódnak meg. (kpe)
Nem először – és meggyőződésem szerint nem utoljára – foglalkozott 2021. júliusi döntésében az adatkezelés kérdésével az Alkotmánybíróság. Meg kell szoknunk, hogy korunk egyik fő kérdése az adat, annak minden formája, és ezzel együtt az adatkezelés.
Az ügy rövid előzménye:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – NAIH – panaszbejelentés folytán járt el a vallási tevékenységet folytató szervezettel szemben. Megállapításra került, hogy jogellenes adatkezelési tevékenységet folytattak, mert megszegték a célhoz kötött adatkezelés elvét, jogalap nélküli adatkezelést végeztek.
Bírság kiszabására került sor, továbbá a szervezetet eltiltották a további jogellenes tevékenységtől és kötelezték a jogellenesen megszerzett adtok törlésére, megsemmisítésére.
A szervezet a határozattal szemben bírósághoz fordult, megítélésük szerint a NAIH jogosulatlanul használt fel dokumentumokat, továbbá a bírság egyébként is túlzott.
A keresetet a bíróság elutasította. Megítélése szerint több jogszabály alapján is jogosan járt el a NAIH. Rögzítették azt is, hogy az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti azt, hogy állami szerv ne ellenőrizhetné egy vallási közösség adatkezelésének törvényességét.
Jogorvoslat kapcsán a Kúria járt el, helybenhagyva az elsőfokú döntést. Álláspontja szerint nem tekinthető a vallási közösség autonómiája megsértésének az adatvédelmi szabályok érvényesítése.
A Kúria döntésével szemben az indítványozók az Alkotmánybírósághoz fordultak. Sérelmezték védekezési joguk korlátozott voltát és főként azt, hogy a bíróságok miért nem fordultak előzetes döntéshozatali eljárással az Európai Unió Bíróságához.
Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy nem foglalkozhatott olyan kérdésekkel, melyeket korábban az indítványozó nem vetett fel. Az sem képezhette vizsgálat tárgyát, hogy a bíróságok mérlegelés útján helyes eredményre jutottak-e, csupán azt, hogy az kellően meg lett- e indokolva.
Ugyancsak kifejtették, hogy közvetlenség elve sem sérült, mert nem feltétel, hogy a bíróság minden egyes, az adatkezelő által kezelt adathordozóba betekintsen, ha egyébként a gyakorlatról kellő számú bizonyíték áll rendelkezésre.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a hivatkozott kérdésekben az Alkotmánybíróságnak egységes gyakorlata van, és az indítvány nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kérdését.
Mindezek miatt a panaszt végzéssel visszautasították.
Többféle választásra, népszavazásra. kerül sor az elkövetkező időben. A különféle pártok és szervezetek ehhez ajánlókat, ezzel az ajánlók személyes adatait is gyűjtik. Mindenki vigyázzon, hogy kinek milyen adatát adja ki, a szervezetek feladata pedig az, hogy a birtokukba kerülő adatokat mindenkor szigorúan a törvényi előírások szerint használják fel, tárolják, majd semmisítsék meg. Különösen is felhívnám a Polgári Kisgazdák figyelmét arra, hogy mindenkor jól gondolják meg, kinek, milyen adatukat adják át , kezelőként pedig pontosan tartsák be az előírásokat!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
