Aláírta az ukrán nyelvtörvényt Andrij Parubij házelnök – A magyar közösség számára a súlyosan diszkriminatív törvény elfogadhatatlan

Ülésezik az Ukrán Parlament. - A kép forrása: karpatalja.net

Az Orbán-Trump tárgyalás egyik próbaköve lesz, hogy az USA milyen álláspontot képvisel az Ukrán Nyelvtörvény megváltoztatásának az ügyében. A kérdés az, hogy értik-e Amerikában, hogy a kárpátaljai magyarok megmaradása magyar sorskérdés. (TKB)

Aláírta a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvényt kedden Andrij Parubij házelnök azután, hogy az Ukrán Parlament elvetette mind a négy előterjesztést, amely a jogszabály visszavonására irányult. A jogszabály visszavonását kezdeményező határozati javaslatokat a posztjáról leváltott, Oroszországba menekült Moszkva-barát exelnök, Viktor Janukovics egykori híveiből álló Ellenzéki Blokk frakciójának tagjai nyújtották be.

 

A törvény visszavonására vonatkozó határozati javaslatokat végül mindössze 34 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett. Ezt követően a házelnök bejelentette, hogy elhárult minden akadály a törvény aláírása elől, és el is látta kézjegyével. Leszögezte, hogy a jelenlegi összetételű parlament egyetlen döntésének sem valósulhat meg a revíziója, legyen szó a nyelvtörvényről, a kommunista jelképek felszámolásáról vagy az önálló ukrán ortodox egyházról, mert szerinte ez a nép akarata. Parubij a jogszabályt ezután átadta aláírásra Petro Porosenko leköszönő elnöknek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös levélben kérte Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrán parlament által a napokban elfogadott nyelvtörvényt, mert szerintük az kirekesztő, alapjaiban sérti Ukrajna állampolgárainak emberi jogait, és ellehetetleníti az ukrajnai nemzetiségek anyanyelv-használatát. Az MTI-hez kedden eljuttatott levél szerint a kárpátaljai magyar közösség felháborítónak tartja, hogy az ukrán parlament elfogadta az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényt. A jogszabály kötelező jelleggel írja elő az államnyelv kizárólagos alkalmazását a közélet szinte valamennyi szférájában, beleértve az oktatást, médiát, gazdaságot, politikát és kultúrát, kirekesztve minden más nyelv használatának lehetőségét a közéleti érintkezésből – állapította meg a két magyar szervezet. (Forrás: MTI)