Ajánlott a levélanalízis elvégzése az AKG-s pályázatoknál

fotó Zsigó György

A 2015 VP AKG Ültetvény és a 2015 VP ÖKO ültetvény pályázatok nyerteseinek plusz egy évvel történő meghosszabbítását követően a 2021-es évben levélanalízis vizsgálatot szükséges tenniük és tápanyaggazdálkodási tervet kell készíttetniük a 2022-es évre. A jelen kiírás értelmében a támogatási időszak 2021. december 31-én lezárul. A tervek szerint 2022. január 1-től újra indul mind az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás, mind az Ökológiai gazdálkodás támogatás.

Az új támogatásokban továbbra is feltétel lesz a levélanalízis elvégzése és a tápanyag-gazdálkodási terv készítése, ezért érdemes lehet idén ősszel is levélmintát venni és akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatni – írta az Agrárszektor. Ajánlott elvégezni a levélanalízis vizsgálatokat a nyertes AKG-s pályázatoknál 2021-ben is – Fotó: Magro.hu, CSZS, Újpetre

Azt már a NAK oldala írta meg a részletekről, hogy a jogosult földterület beazonosítása során a mezőgazdaságilag ténylegesen művelt, kultúrával fedett és a kérelmezőre vonatkozóan földhasználati jogosultsággal is rendelkező terület határait kell rögzíteni. A támogatásra jogosult terület a művelt terület MePAR alapján az adott tematikus előíráscsoportnak megfelelő támogatható része egy adott fizikai blokkon belül. A fenti módon beazonosított, támogatható terület eltérhet az ingatlan nyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő területi adatoktól. Ezért kell a ténylegesen művelt, a kérelmezőre vonatkozó földhasználati jogosultsággal is rendelkező terület beazonosítását elvégezni.

A mérés során:

  • a) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határán kell haladni;
  • b) amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek által teljesen körülvett, 0,01 hektárt meghaladó kivett terület van (összefüggő nádas, le nem határolt fa- és bokorcsoport, épületek, tanya, stb.), úgy mindegyik teljes területét ki kell mérni, mert ezek a területek nem jogosultak támogatásra;
  • c) minden egyes terület lemérése során a rögzített koordinátáknak legalább 3 méteres pontosságúnak, 3 méteres koordináta élességűnek kell lennie a valós helyzethez képest;
  • d) a lemért földterületet sarokpontjait/töréspontjait jól láthatóan meg kell jelölni a terepen, hogy a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azonosítható legyen. A sarokpont megjelölését tájba illeszkedő módon, természetes anyag felhasználásával kell elvégezni.

A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi tartalmi követelmények szerint:

  • a) a támogatási kérelmet benyújtó földhasználó neve és ügyfél-azonosító száma (majd a kinyomtatást követően aláírása és/vagy pecsétje);
  • b) tematikus előíráscsoportok megnevezése;
  • c) a mérést végző személy neve (majd a kinyomtatást követően aláírása és/vagy pecsétje);
  • d) a mérés időpontjának rögzítése (év-hónap-nap óra-perc);
  • e) területnagyság megadása kettő tizedesjegy pontossággal;
  • f) terület X(EOV), Y(EOV) koordinátáinak megadása;
  • g) pontszámos területszámítási jegyzőkönyv;
  • h) pontszámos területszámítási vázrajz (shape formátumban).

A mérések pontosságát alátámasztó, a mérést végző által aláírt mérési jegyzőkönyv eredeti példányát a támogatási időszak alatt és az azt követő 5 évig meg kell őrizni, megléte a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizhető – írta a NAK.

Forrás: magro.hu