A mindennapokban nyújt a gazdáknak segítséget az egyes földügyi tárgyú törvények módosítása – mondta az agrárminiszter pénteken az Országgyűlésben.
Miniszter: a mindennapokban nyújt segítséget a törvényjavaslat
Az előterjesztő Nagy István agrárminiszter közlése szerint a 11 jogszabályt módosító törvényjavaslat a mindennapokban nyújt segítséget az érintett gazdáknak vagy vállalkozásoknak.
A részleteket ismertetve elmondta, napjaink kritikus kérdése a vizek, vízkészletek megóvása.
A vízkészlet és a termőföld egyaránt alaptörvényi védelmet élvez, ezért törvényi szinten kell rendezni a vízmegtartást – mondta.
Közölte, a termőföld más célú hasznosítása mentes lesz az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz olyan állandó vízborítottságot eredményez, amelynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt. Ilyenkor a gazdálkodó a földjén megjelenő belvizet döntése szerint megőrizheti és azt a későbbi öntözés céljára visszatarthatja anélkül, hogy ezzel a földvédelmi szabályok ellen vétene – fejtette ki.
Az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításáról azt mondta, az ingatlannyilvántartásban ezentúl fel lehet majd tünteni azokat az állami tulajdonú erdei épületeket, amelyek sok évtizede állnak az adott területen, de a dokumentációi már nincsnek meg.
Nagy István azt mondta, az állami vagyonnal történő észszerű gazdálkodásra és a helyi gazdálkodói igényekre figyelemmel lehetőséget adnak a tíz hektárt meg nem haladó, nem összefüggő, foltszerű vagy vonalas erdősávok magánosítására.
A Nemzeti Földalappal összefüggő változtatásokról közölte, új hasznosítási módszert vezetnének be a természetvédelmi oltalom alatt álló legelőre, gyepre. Az ilyen földekre a nemzeti parki igazgatóság természetvédelmi kijelölés útján is köthet haszonbérleti szerződést a korábbi földhasználóval – részletezte. Megjegyezte, az új szerződés 25 évre köthető, de a természetvédelmi jellegre tekintettel az általánosnál szigorúbb feltételekkel is megszüntethető.
Szólt arról, hogy változnak az elővásárlás szabályai a tíz hektár feletti földrészletek árverésen történő értékesítése esetén az eljárás gyorsítása érdekében.
Nagy István ismertette:
törvényben rögzítenék, hogy a hegyközség területén legalább egy borászati üzemnek működnie kell, ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a hegyközségnek be kell olvadnia egy másikba.
Kitért arra, hogy a koronavírus-járvány hatással volt a hegyközségek tisztújítására, ez nehezíti a döntéshozatalt. A módosítással egységesen ötéves választási ciklust vezetnének be , amely stabilizálja a hegyközségi tanácsok, a borrégiós hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának küldötti rendszerét.
Hozzátette: a hegyközségi szervezetek 2023-ban tartanak általános választást.
A miniszter a változó szabályok között említette a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd definícióját, a vételár arányosságára vonatkozó rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság döntésével magyarázta, hogy végrehajtási árverésen az vehet részt, akinek életvitelszerű lakóhelye a legfeljebb 20 kilométeres távolságra vonatkozó feltételnek megfelel.
Nagy István elmondta, osztatlan közös tulajdon esetén lehetővé válna a felépítménnyel rendelkező zártkerti ingatlanok megosztása akkor, ha az teljeskörű egyezséggel történik.
Fidesz: jó irányba módosulhat a földjogi szabályozás
Czerván György, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelt: a törvényjavaslattal jó irányba módosíthatja az Országgyűlés a földjogi szabályozást, ami a magyar mezőgazdaság fejlődését szolgálhatja.
Szerinte az idei év időjárása súlyos tanulságot adott a gazdálkodóknak, ezért üdvözölte, hogy a kormány a törvényjavaslatban figyelemmel volt a vízháztartással kapcsolatos problémákra, illetve az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megkönnyítésére.
Hangsúlyozta: korábban a belvízre szükségtelen rosszként tekintett a szabályozás, és kötelezte a földhasználót a megszüntetésre, azonban az előterjesztés ebben fordulatot javasol, és bizonyos feltételek mellett a gazda döntésére bízná, hogy a hasznosnak tartja-e a földterületen megjelenő belvizet.
Szintén üdvözölte a hegyközségi tisztújítás szabályainak egyszerűsítését, a zártkeri ingatlanok megosztására vonatkozó módosítást, és a helyben lakó, illetve a helyben lakó szomszéd fogalmának pontosítását, ami szerinte sok helyi vitát előz majd meg. Az elővásárlási joggal kapcsolatban a 60 napos kifüggesztési időszak 30 napra rövidítését javasolta.
DK: a gazdáknak kézzel fogható segítségre van szükségük
Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka szerint a törvényjavaslat egyes pontjai előremutatóak és megszavazhatók, ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy a kormány ne csak jogszabályi szinten, hanem érezhető, kézzel fogható módon is segítsen a gazdálkodóknak. Ha a gazdáknak segítenek, akkor a családoknak is segítenek – hangsúlyozta.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gazdák továbbra sem hatósági áron tankolnak, és azt is kifogásolta, hogy a kormány nem töltötte fel a kárenyhítési alapot.
Úgy értékelt: a 40 százalékos élemiszerár-emelkedésre az újabb élelmiszerek esetében bevezetett árstop csak sebtapasz, sőt bizonyos termékeknél – például a sajt esetében – inkább generálja, mint visszafogja az inflációt. Szerinte az is kérdéses, hogy az árstop miatt lesz-e elegendő burgonya, hiszen a hazai igények felét importból kell kielégíteni.
A képviselő a törvényjavaslat részletszabályaival kapcsolatban több módosítást javasolt.
A KDNP támogatja a javaslatot
Mihálffy Béla (KDNP) arról beszélt, hogy napjainkra kritikus kérdéssé vált a vízkészletek megóvása, ezért is fontos a javaslat. A magyar vízgazdálkodás kiemelt célja, hogy növelje az országban visszatartott vízmennyiséget – emlékeztetett.
Közölte: az előterjesztés kitér az erdő védelmére, az erdőgazdálkodásra is, célja, hogy az erdészeti hatóság hivatalos tudomásában álló felépítmények tulajdonjoga végre rendeződjön. Emellett a javaslat a Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabb hasznosítására irányuló rendelkezéseket is tartalmaz – mutatott rá.
Elmondta: fontos, hogy a javaslat kitér továbbá a hegyközségekre, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmára, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonra, valamint az agrárgazdaságok átadására.
A képviselő szerint a javaslat támogatható kezdeményezéseket tartalmaz, ezért frakciója támogatja azt.
MSZP: fontos megóvni a vízkészleteket
Szabó Sándor (MSZP) elsősorban a vízkészletek megóvására irányuló részt emelte ki a javaslat pontjai közül, ugyanis ez – mondta – napjainkra aggasztó kérdéssé vált. A vízkészletek megvédése mellett a vízpótlás is egyre fontosabb feladat – tette hozzá.
Elmondta: több más területen is rendezni kívánja a felmerült problémákat a javaslat, így a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására is kitér. Az indítványban foglalt kényszerintézkedések helyett azonban inkább támogatásra lenne szükség a cél érdekében – vélekedett.
Kiemelte: a javaslat jelentős mértékben támogatható, de erre a részre – szakmai szervezetekkel egyeztetve – módosító javaslatot adtak be. Azt kérik, hogy a kormány fontolja meg módosítást, és ha támogatja azt, az MSZP is teljes egészében támogatja a javaslatot – mondta.
Jobbik: meg kell akadályozni az elsivatagosodást!
Bencze János (Jobbik) arra kérte a jogalkotókat, hogy egy következő, a vízmegtartással foglalkozó indítvánnyal tegyenek lépéseket a vízszintemelés érdekében. Hozzátette, hogy meg kell akadályozni az elsivatagosodást.
A képviselő külön örült annak, hogy az erdőkben, erdészeti területeken található, akár 100-200 évvel ezelőtt felhúzott épületek földhivatali bejegyzését megkönnyítik.
A politikus segítséget kért az elaprózódott, kisméretű birtoktestek ügyében. Hozzátette, rendezni kell azoknak a birtokoknak az ügyét is, amelyek tulajdonosai a születési adataik alapján már biztosan több évtizede elhunytak.
A törvényjavaslat alkalmazkodik a 21. századhoz, a kihívásokhoz, ezért a Jobbik támogatandónak tartja – foglalta össze véleményét.
A vízmegtartás fontosságát hangsúlyozta a Párbeszéd
Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt mondta, hogy a javaslat vegyes érzelmeket ébreszt benne. A belvizek ügyében pozitív lépést tesz az indítvány, de fontos lenne arról is hallani, hogy a kormányzat hogyan tervezi a tavaszi árvizeket szétteríteni a tájban és ott megtartani – indokolta kijelentését.
Szintén fontos kérdés, hogy az agrártárca hogyan tudja befolyásolni azt a keretrendszert, amelynek alapján a vízügyi igazgatóságok véleményt alkotnak – emelte ki.
A Nemzeti Földalapról szóló módosításról azt mondta, semmit nem támogatna, ami csökkenti az átláthatóságot.
Mi Hazánk: meg kell őrizni a termőföldet!
Dócs Dávid (Mi Hazánk) a legégetőbb problémának nevezte, hogy amíg papíron a vízkészlet és a termőföld alaptörvényi védelmet élvez, addig elsivatagosodunk, illetve a magyar földek külföldi állampolgárok kezébe kerülnek.
Helyes a vízkészletek megóvására törekvés, a természetes vízmegtartás, a talaj vízszintjének emelése és a vízgazdálkodás helyreállítása – jelentette ki.
Az élelmiszerellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld, amit meg kellene őrizni és a gazdákat helyzetbe kellene hozni – foglalta össze véleményét. LMP: a legfontosabb kérdés a víz biztosítása
Keresztes László Lóránt (LMP) egyetértett azzal, hogy a természeti kincsek megőrzése, a víz és a föld védelme biztosíthatja a nemzet jövőjét.
A törvénycsomag legfontosabb kérdése az, hogy hogyan lehet biztosítani a vizet Magyarországon – érvelt. A vezérszónok kulcsfeladatnak nevezte a helyes vízgazdálkodás irányának a megtalálását.
Az ország lecsapolásáról és kiszárításáról beszélő politikus bírálta, hogy a vízgazdálkodás során még mindig az a szemlélet érvényesül, hogy gyorsan el kell vezetni a vizet.
Nemzetiségi képviselő Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működésével összefüggésben beszélt arról, hogy a kárpótlásra várók egykori svábok és leszármazottaik Solymáron, Pilisszentivánon és Nagykovácsiban.
A földbeni kárpótlásuk folytatása érdekében egyebek mellett változtatást javasolt a nemzeti földügyi központ állami földekről szóló nyilvántartásában, illetve kezdeményezte az idejét múlt bányajogok törlését. Zárszó Nagy István agrárminiszter a kármentesítésről közölte, november végégi kell összegezni a károkat és azt követően tesz javaslatot a kormánynak az alap kiegészítésére.
Az ársapkákkal kapcsolatban elmondta, lesz tojás is és burgonya is; az intézkedés meghozásakor figyelembe vették a lengyel burgonya árfekvését is.
A vízvisszatartással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy később módosítják a vízgazdálkodási törvényt.
Az ingatlannyilvántartás anomáliáival kapcsolatban megjegyezte, a visegrádi vár sem szerepel a nyilvántartásban.
Kijelentette azt is, mindent elkövetnek azért, hogy termőföldet a magyar gazdák kezében tartsák.
Kormány: a törvény egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosít
Nagy István agrárminiszter felszólalásában kiemelte, hogy az agrártermékek uniós piacán az eredetvédelem az egyetlen olyan eszköz, amellyel a magyar agrártermékeket földrajzi származásuk, illetve hagyományos előállítási módjuk alapján jogszerűen lehet védeni, és akár a külföldi piacokon is népszerűsíteni. Az így oltalmazott elnevezés, azaz földrajzi árujelzés a nemzeti identitás, illetve az adott ország termelési hagyományainak és sajátosságainak kifejezésére is alkalmas – hangsúlyozta.
Az agrártárca 2015-ben indította el az eredetvédelmi programot, amelynek egyik célja a bejegyzett magyar földrajzi árujelzők számának növelés volt – mondta, kiemelve, hogy munkájuk eredményeként a kezdeti 56-on felül már 25 új magyar földrajzi árujelzővel bővült az uniós nyilvántartás és további 11 földrajzi árujelző vár bejegyzésre.
A program másik fontos célkitűzése a már oltalom alatt álló elnevezések használatában rejlő lehetőségek nagyobb fokú kiaknázása volt – közölte a miniszter.
A mostani indítvány elsődleges célja a földrajzi árujelzőkkel, a hagyományos különleges termékekkel és a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos rendelkezések meghatározása egy új jogszabályban, ami az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl jogi keretet teremt az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb ellenőrzéséhez, védelméhez – hívta fel a figyelmet. A javaslat megteremti a lehetőséget arra is, hogy termelői közösségek földrajzi árujelzőik és hagyományos különleges termékeik érdekében közösen cselekedjenek, nem csak az elnevezés oltalmának érdekében, de az elnevezéseket érintő tájékoztatási és promóciós tevékenységek végrehajtása és kidolgozása során is – tette hozzá.
Az önálló törvény egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosít az oltalom alatt álló magyar agrártermékek előállítóinak számára – mondta a miniszter.
Fidesz: a földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent
Pócs János (Fidesz) külön kiemelte, hogy az EU által elismert földrajzi árujelzők több, mint háromezer agrártermék elnevezését védik. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, amely minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen, termékleírásnak megfelelően állít elő termékeket. Ugyanakkor kizárólagos jogosultságot biztosít a számukra a bejegyzett földrajzi területekhez kapcsolódó név használatára – közölte.
A mostani javaslat célja kizárólag a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszesitalok földrajzi árujelzőire és a hagyományos különleges termékekre vonatkozó egységes szabályozás megalkotása – mutatott rá a vezérszónok.
Az uniós eredetvédelmi oltalmi rendszer garanciát nyújt a fogyasztók számára a termelők földrajzi eredetére vonatkozóan – érvelt a politikus. Hozzátette, hogy egy 2020-as uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több, mint kétszerese azokénak, amelyeken ilyen jelzés nem szereppel. A DK támogatja a törvény megalkotását, de szükségesnek tarja annak évenkénti felülvizsgálatát Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka azt mondta, pártja elfogadja és támogatja egy olyan önálló törvény megalkotását, amelyen keresztül a fölrajzi árujelzőkhöz és hagyományos különleges termékelnevezésekhez fűződő agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen valósíthatók meg. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a törvényt a kezdeti időszakban évente felülvizsgálják és ha kell, a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítsák.
Kitért arra, a javaslat általános indoklása szerint a földrajzi árujelzők használata növeli a termékek értékét. Mivel azonban Magyarországon az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek ára átlagosan 35,2 százalékkal emelkedett, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek vásárlása nem elsődleges prioritás a magyar vásárlók számára. „Az a szomorú valóság, hogy a magyar vásárlók a legolcsóbb és még a polcon lévő élelmiszereket szeretnék megvenni” – fogalmazott.
Feltette a kérdést, hogy mely hatóság végzi majd ezeknek az agrárterméknek az ellenőrzését, valamint, hogy milyen formátumban történik majd az adatszolgáltatás.
A KDNP támogatja a javaslatot, melynek több pozitív hatása várható Mihálffy Béla, a KDNP vezérszónoka szerint a jogszabály megalkotására azért van szükség, mert a fogyasztókban növekszik az igény a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező és a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt. Erre az igényre válaszul biztosítani kell az ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkező termékek előállítói számára azokat az eszközöket, amelyekkel termékeiket a forgalmazásuk során a többi terméktől hatékonyan meg tudják különböztetni, és amely eszközök megvédik e termékeket a jogtalan névhasználatból eredő visszaélésektől.
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tulajdonképpen azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről származik és különleges minőségét, hírnevét földrajzi eredetének köszönheti – magyarázta, példaként említve a tavaly nyilvántartásba vett szegedi tükörpontyot.
A törvény elfogadásának három pozitív hatása várható. Elsősorban a keretrendszerrel átláthatóbbá és egyszerűbbé válik az ügyintézés. Másodsorban minden eddiginél hatékonyabbá válik az oltalom alatt álló elnevezések védelme. Végül, a termelői közösségek az új törvény által biztosított eszközök használatával jobban meg tudják védeni földrajzi árujelzőik piaci értékét a nemzeti és a nemzetközi piacokon.
Jobbik: támogatandó a javaslat Bencze János, a Jobbik vezérszóka támogatandónak nevezte a javaslatot, amely szerinte megerősítheti a termelői öntudatot, és előnyt jelenthet az uniós és a világpiacon. Hangsúlyozta: visszatérhetnek a második világháború előtt és után létezett magyar terméknevek és földrajzi eredetjelzők. A terméknevek bitorlása esetében komoly szankciókat, határozott fellépést sürgetett és arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes esetekben az “élelmiszermaffia” mintha védelmet kapna Magyarországon.
A kormány segítségét kérte a méhészeti ágazat helyzete miatt, szerinte ugyanis az ukrán határon keresztül jelentős mennyiségben érkezik Magyarországra “méznek nevezett valami” nyomott áron.
Mi Hazánk: szükségszerű a termékek eredetvédelme Dócs Dávid, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: az agártermékek eredetvédelme szükségszerű és támogatandó. Hangsúlyozta: a családi gazdaságok, termelői közösségek a legnagyobb megbecsülésben kell, hogy részesüljenek. Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta. Nagy István agrárminiszter a vitában elhangzottakra reagálva elutasította azt a DK-s felvetést, hogy az eredetvédelem árdrágító hatású lenne. Szerinte az eredetvédelem minőséget is jelent, ezek a termékek speciális vásárlói kört céloznak meg.
A miniszter a bitorlás elleni lehető legszigorúbb fellépésre tett ígéretet. Jelezte: az adatszolgáltatás statisztikai célokat szolgál, azt szeretnék tudni mennyi termék kerül piacra.
A méhészeti ágazatra vonatkozó felvetésre azt mondta: az ukrán méhészek a háború miatt nagy mennyiségben viszik a piacra a mézet, mert nem akarják, hogy megsemmisüljön vagy hadizsákmány legyen. Ezt az európai mézkereskedők kihasználják, mert természetes mézet kapnak jó áron – hangsúlyozta, hozzátéve, nem gondolja, hogy kínai hamisítással pepecselne most bárki Ukrajnában.
Agrárminiszter: új alapokra kerülnek az agrártámogatások
Az uniós és a hazai agrártámogatások eljárási szabályait helyezi új alapokra az átláthatóbb és korszerűbb döntéshozatal érdekében a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslat – mondta expozéjában az agrárminiszter.
Nagy István közölte: a javaslat a következő támogatási időszakban korszerű és rugalmas eljárási kereteket biztosít a gazdáknak és az agrárvállalkozóknak. A Ház előtt lévő javaslat a tagállami eljárás törvényi előírásait tartalmazza, levonva a következtetéseket az előző programozási időszakból.
Az Európai Unió jelentős változtatásokat hozott a jövőre induló közös agrárpolitika mindkét pénzügyi alapjára, vagyis a mezőgazdasági garanciaalapra valamint a vidékfejlesztési alapra vonatozóan. Mindkét program jövőre indul.
A változtatás lehetővé teszi, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a hazai szükségletekhez igazítsák az országok. A jövőben mindkét pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti hatóságot kell kijelölni, a kifizetéseket is egyetlen akkreditált kifizető ügynökségen keresztül lehet végrehajtani.
A jelentős változások között szerepel még, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiai tervet kell készíteniük és elfogadtatniuk az Európai Bizottsággal – mondta.
A jövőben mindkét alapra egységes kérelem- és feltételrendszer vonatkozik. A miniszter szerint olyan eljárási modell született, amely alkalmas az agrárpolitikai célok és a közös agrárpolitikai stratégiai terv megvalósítására.
Fidesz: alapvető fontosságú az agrárium
Dankó Béla (Fidesz) társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is alapvető fontosságúnak nevezte az agrárium helyzetét.
Beszámolt arról, hogy Magyarországon mintegy 5,5 millió hektárnyi földterület van mezőgazdasági művelés alatt. Fontosnak nevezte a kormány döntését, miszerint 2021-től az ország a maximális, 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosítja az uniós támogatások mellé.
Szólt arról a két uniós rendeletről, amelyek meghatározzák a közös agrárpolitika jogszabályi keretét. Beszélt az agrárpolitika változásairól is, valamint beszámolt arról is, hogy az új szabályozás legfontosabb jellemzője a két pénzügyi alapra vonatkozó stratégiai terv készítése, amelyekben a hazai mezőgazdasági szerkezethez igazíthatók a támogatások.
Üdvözölte, hogy mindkét pénzügyi alap irányítására egyetlen hatóságot kell kijelölni. Célnak nevezte a vidéki területek megerősítését, minél jobb fejlődési pályára állítását.
DK: a javaslat nem hoz változást
Barkóczi Balázs (DK) szerint a javaslat nem hoz nagy változást. A változtatás egyik legfontosabb jellemzőjének nevezte a két pénzügyi alapra vonatkozó tagállami szintű stratégia bevezetését.
Kijelentette: a mai magyar támogatási valóság olyan hibrid rendszer, ami sem a bírálóknak, sem a pályázóknak nem jó. Kifogásolta, hogy a digitalizáció gyakran a papír alapú dokumentumok beszkennelését jelenti.
Felidézte, hogy bár az agrárminiszter szerint a magyar támogatási rendszer a legkisebbeket preferálja, az agráriumban élők azonban úgy látják, hogy azok “a Fidesz választási fegyverei”. A kormányzat a legtöbbször saját hatalma megerősítésére, a gazdák kézben tartására használja fel – fogalmazott.
Szerinte nem segíti a támogatási kérelmek benyújtását, hogy gyakran a kifizető ügynökség elektronikus felületén éppen a pályázati határidő napján karbantartást végeznek. Akarják-e egyszerűsíteni a pályázati és elszámolási rendszert? – sorolta kérdéseit.
Szólt arról is, hogy a támogatott projektek kereső felülete gyakran nem működik megfelelően, azon számos adat ömlesztve található. Azt kérdezte: mikor teszik felhasználói szempontból is egyszerű felületté a projektkeresőt?
Az agrártámogatási jogviszony keletkezéséről és megszűnéséről szólva közölte: a támogatás szerinte alkalmatlan arra, hogy hatékonyan betöltse a pénzosztási feladatát.
KDNP: egységes, korszerű és rugalmas környezetet teremt az átállás
Mihálffy Béla (KDNP) kiemelte: az új szabályozás legfontosabb eleme az európai mezőgazdasági garancia alapra és az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapra vonatkozó tagállami szintű stratégiai tervek bevezetése. Ez lehetővé teszi, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a magyarországi mezőgazdasági termelői szerkezet valós igényeihez igazítsák.
Arról is beszélt: a két pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti irányító hatóságot kell kijelölni, ami új elemnek számít.
Kijelentette: javaslat célja, hogy megteremtse a 2023-27 közti időszakra vonatkozó uniós szabályrendszerhez igazodó átláthatóbb, hatékonyabb és korszerűbb döntéshozatal érdekében a tagállami eljárás törvényi előírásait.
Az átállás egységes, korszerű és rugalmas környezetet teremt – mondta a frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot.
Jobbik: a nagybirtokrendszernek kedvez a javaslat
Bencze János (Jobbik) szerint a közös agrárpolitikai támogatások teljesen a mai magyar viszonyokra van írva, és ez a legnagyobb hibája is. A legfőbb problémának azt nevezte, hogy ma
Magyarországon ezek a támogatások a nagybirtokrendszernek kedveznek elsősorban.
Holott az lenne a cél, hogy a magyar vidék ne elnéptelenedő házakból, és ne nagybirtokokból álljon, hanem legyenek olyan igazi magyar kistermelők, akik generációkra biztosítják a családoknak a megélhetést.
Az ellenzéki párt vezérszónoka szükségesnek nevezte, azt is, hogy az agrártámogatások végig nyomon követhetők lehessenek.
Párbeszéd: csökkenti az átláthatóságot a javaslat
Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a javaslatnak vannak támogatható részei is, de olyanokat is tartalmaz, amelyek az átláthatóságot csökkentik.
Hangsúlyozta: a támogatási rendszer nem működik jól, és nem éri el a célját, mert olyanok is kapnak forrásokat, akik a vagyonuk miatt nem szorulnak arra rá.
Sérelmezte, hogy a “pénzosztás” részben titkos lesz, és a nyilvános adatok köréből kikerülnek a kedvezményezettek címei, vagy a földek helyrajzi száma.
Azt mondta: a kormány nagybirtokos Magyarországot épít, a falvak és a föld népességmegtartó ereje csökken.
Jobbik: földprogramra van szükség
Bencze János (Jobbik) olyan állami földprogramot sürgetett, amely első körben azokat az eddig termőföldet nem tulajdonló embereket juttatja birtokhoz, akik gazdálkodni kívánnak, mondván, a vidéken maradni akaró, de földdel nem rendelkező fiatalok számára megfizethetetlen a rentábilisan működtethető földterület megvásárlása.
A felszólaló szerint a gazdaságos működéshez 50 hektárnyi földre van szükség ami “egy átlag magyar állampolgárnak soha nem fog összejönni”, hiszen 150 millióba kerül, a teljes számla pedig – gépekkel és telephellyel – összesen pedig negyedmilliárd forint körüli.
Miniszter: háromlépcsős egyeztetés eredménye a szöveg
Az általános vita lezárása után Nagy István agrárminiszter arra emlékeztetett: a Közös Agrárpolitika az Európai unió egyik legrégebbi közös politikája, amely nevéből adódóan sem nemzeti, azaz kompromisszumot kell kötniük a tagállamoknak, mégpedig nem miniszteri, hanem európai bizottsági szinten, majd az Európai parlament előtt.
Hangsúlyozta: az ágazat helyzetét történelmi összefüggésben kell vizsgálni, márpedig Magyarországon kialakítottak egy szocialista típusú, a kisgazdaságot szétverő agráriumot, “mert féltek a független, gondolkodó, önálló parasztembertől”, ennek pedig máig hatása van a birtokszerkezetre.
Az agrárminiszter felidézte: a szövetkezés gondolata sebet tör fel annak a nemzedéknek a lelkében, akiket “bevertek” a szocialista gazdaságokba. A következő generációnak nincs ilyen tapasztalata – jegyezte meg, történelmi felelősségnek nevezte, hogy ezeket a fiatal gazdákat a szövetkezésre bíztassák.
Utalt arra: a megfelelő mennyiségű és minőségű árualap garantálja a hazai piac ellátását és a megfelelő mértékű exportot, ez a kettő pedig együtt biztosíthatja az ágazat jövőjét. Kiemelte: a vidék gerincét adó erős gazdatársadalomra van szükség.
Előterjesztő: a zárszámadási törvényjavaslat valós képet nyújt az NMHH gazdálkodásáról
Szűcs Lajos, az Országgyűlés költségvetési bizottságának előadója ismertette: az NMHH a törvényi előírásoknak megfelelően május 31-ig benyújtotta a 2021. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló javaslatot. A költségvetési bizottság a bizottsági ülésen a hatóság zárszámadását 11 igen és 4 nem mellett, tartózkodás nélkül fogadta el.
A zárszámadási törvényjavaslat – a megszokott módon – összesen négy különböző költségvetés végrehajtásáról számol be: tartalmazza az NMHH, a médiatanács, a médiatanács kezelésében lévő előirányzatok, valamint az MTVA zárszámadását.
Az NMHH kiadásait alapvetően két forrásból fedezi, egyrészt a saját bevételekből, másrészt a költségvetési hozzájárulásokból. Az Országgyűlés 40,7 milliárd forinttal hagyta jóvá az NMHH 2021. évi költségvetésének kiadási és bevételi előirányzatait. A költségvetési kiadások teljesítése ehhez képest 51,7 milliárd forint volt, aminek magyarázata a hatósághoz időközben telepített adattörlő alkalmazás kialakításával kapcsolatos kiadási tételek, valamint a készülékcsere-támogatási program megvalósításával kapcsolatos kifizetések voltak. A költségvetési bevételek pedig 46,2 milliárd forint összegben teljesültek.
Elmondta, a médiatanács költségvetésében 246,8 millió forint volt a kiadás, a bevétel pedig 213,1 millió forint, mindkettő az eredeti előirányzatnál valamelyest kevesebb. Ennek magyarázata a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozó intézkedés, amely mentesítette a médiaszolgáltatókat 2021-ben a díjfizetési kötelezettségüktől.
A harmadik költségvetés a médiatanács kezelésében lévő kiadási és bevételi előirányzatok költségvetése, ez a médiatanács által kiszámlázott, de az MTVA-t illető bevételeket tartalmazza. A 617,2 millió forintos módosított előirányzattal szemben a teljesülés valamivel kevesebb, 616,5 millió forint volt.
A negyedik tétel az MTVA költségvetése. Az MTVA kiadásai két nagy csoportra oszthatók. Az egyik, a tartalomelőállítási tevékenységhez nem köthető kiadások, ez 2021-ben 8 milliárd forintot tett ki. A másik rész a tartalom-előállítási tevékenységhez kapcsolódó kiadások, amely összesen 105,8 milliárd forint volt.
Megjegyezte, mind a négy zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta, akik jelentésükben megállapították, hogy azok a 2021. évi gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről valós és megbízható képet nyújtanak.
A Fidesz támogatja az NMHH 2021. évi zárszámadási törvényjavaslatát
Bodó Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy az NMHH önálló szabályozó szervként működik és független.
A zárszámadási számok ismertetése után Bodó Sándor a Kulturális Bizottság alelnökeként megjegyezte, a kulturális bizottság jövő keddi ülésén lefolytatják a törvényjavaslat részletes vitáját, és azon a médiahatóság elnöke is jelen lesz. Így kérdéseiket a képviselők ezen az ülésen is feltehetik.
Bodó Sándor jelezte, frakciója támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
DK: Magyarországon ma nincs sajtószabadság
Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka arról beszélt, Magyarországon ma nincs sajtószabadság, ahogy ezt állítja a Freedom House is, amely a „szabad” kategóriából „részben szabadra” minősítette a magyarországi médiaviszonyokat.
Részben ez a helyzet az akadálya, hogy az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz, és nem látszik a kormányon a szándék, hogy javítsanak ezen a helyzeten.
Gréczy Zsolt szerint 2010 után drámai fordulat állt be a magyarországi médiában. A Fidesz kisajátította a közszolgálati sajtót, olyannyira, hogy a gúnyossá vált közszolgálati jelző helyett helyesebb az „állami” szó használata. Nem tekinthető ugyanis közszolgálatinak az a média, ahol az ellenzéki képviselők nem szólalhatnak meg, ha mégis megjelennek a híradásokban, mindig valamilyen dehonesztáló jelzőt kapnak.
A problémát tovább súlyosbítja – jegyezte meg –, hogy a kereskedelmi rádiókban sem hangozhatnak el ellenzéki vélemények, és ugyanez a helyzet a megyei napilapok világában is. Továbbá a Fidesz érdekeit szolgáló internetes hírportálok sem csinálnak mást, minthogy ellenzéki politikusokat lejárató anyagokat tesznek fel felületeikre, a kormánypárti politikusokkal készített anyagaikban pedig egyetlen kritikus kérdést sem tesznek fel.
A helyzetet jól jellemzi, hogy a kormánypárti orgánumok több ezer sajtópert veszítették el az elmúlt időszakban.
Gréczy Zsolt hozzátette: amíg nincs „méltányos és tisztességes sajtó Magyarországon”, addig nincs demokrácia, amíg nincs szabad sajtó, addig nincsenek szabad választások sem.
KDNP: az NMHH tartalmas munkát végzett
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a beszámolóból az derül ki, hogy az NMHH tartalmas szakmai munkát végzett.
Szólt a tavaly indított vagy folytatott, példaértékű projektekről, a többi között a hírközmű projektről, a melynek célja az egységes, országos hírközlési infrastruktúra nyilvántartásáról. Ezzel az egyre növekvő állami és uniós adatszolgáltatási kötelezettség kiszolgálását is segíti az NMHH – mondta.
Ugyancsak szólt a Netre fel! mobilcsere-programról, amelynek célja a rászorulók segítése és az elavultabb technológiák lekapcsolásának gyorsítása.
Számos médiaértést erősítő programot is folytatott az NMHH – sorolta, hangsúlyosan szólva a Bűvösvölgy központokról, amelyekből már három van az országban. Itt szakképzett oktatók irányításával, élményszerűen szerezhetnek tudást a diákok. A központok számos anyaga már online is elérhető, például az álhírek felismerésének gyakorlatáról – mutatott rá.
Az online zaklatások ellen is sokat lépett a hatóság, a hotline szolgáltatás keretében pedig a kiskorúakra káros tartalmak jelenthetők be – hangsúlyozta, hozzátéve: az NMHH az SOS Magyarországgal is megújította partnerségét
Az NMHH szerinte felelősen gazdálkodott, a pénzek jó helyre kerültek, a médiatudatosságot, a kiskorúak védelmét és a lakosság számára fontos fejlesztéseket támogatták.
Gréczi Zsoltnak (DK) válaszul azt mondta: “sajtószabadság ügyében DK-soktól nem fogadunk el kioktatást”. Akik bojkottálnak médiumokat, minősítések, fenyegetnek újságírókat, azoktól nem fogadunk el” – fogalmazott, és szennyhálónak nevezte a DK-hoz köthető ezalenyeg.hu oldalt.
Cáfolta, hogy ne lenne sajtószabadság, szerinte nálunk sokkal sokszínűbb a sajtó, mint egyes európai országokban.
MSZP: pazarló propagandaköltségvetés az NMHH-jé Szabó Sándor (MSZP) az NMHH tavalyi költségvetésével kapcsolatban azt mondta: az a pazarló és a propaganda költségvetése.
Szerinte az egyes tételekből látható, hogy „a közmédiánál vastagon fogott a ceruza”, ami szerinte összefügg azzal, hogy az ország választások előtt állt tavaly. Úgy ítélte meg, a hírek keltésére fordították a többletforrásokat.
Szólt a közszolgálati hozzájárulás folyamatos növeléséről, arról, hogy a dologi kiadások tavaly már meghaladták a 60 milliárd forintot. Ezt a nagymértékű pénzt szerinte a gazdaság nehézkes újraindítása idején „szórta el” a médiahatóság propagandára.
A személyi juttatások mértéke meghaladta a 20 milliárd forintot, átlépve az előzetesen meghatározott küszöböt. A jövő évre tervezett költségvetésben pedig a hozzájárulás mértéke ugyanolyan marad, a személyi juttatások 10 százalékkal emelkednek – folytatta.
A televízió és a rádió szerinte korábban kevesebb pénzből hatékonyabban, pártatlanabbul és nemzetközi szinten elismert módon működött. Ugyanakkor miközben a költségvetésben ötszörösére, hatszorosára nőtt a ráfordítás, a nézőszám folyamatosan csökken – jelentette ki.
Úgy fogalmazott: olyan rendszerbe öntenek 126 milliárd forintot, „amelyben ott vannak a hírhamisítások”. Szerinte mindez joggal háborítja fel az embereket, különösen egy ilyen jelentős áremelkedés, energiaválság vagy postabezárások idején. Bűnnek és elfogadhatatlannak nevezte az összeget.
Jobbik: túl nagyhatalom van a médiahatóság vezetőjének kezében Brenner Koloman (Jobbik) szerint a beszámoló és a költségvetési javaslat egy olyan hivatalról és “közmédiának nevezett” intézményről szól, amely az elmúlt 12 év fideszes egypárti túlhatalmának az egyik sarokkövét jelenti.
Szerinte a médiahatóság elnökének kezében túlságosan sok hatalom koncentrálódik, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot és a média működését is szinte egy személyben tudja befolyásolni.
Torznak nevezte „a fideszes egypárti túlhatalom” által kialakult médiahelyzetet, ami a párja számára elfogadhatatlan.
Abban egyetértett, hogy a német média sem kiegyensúlyozott közszolgálati médium, de szerinte a magyar médiahelyzetet nem egy negatív példához kell hasonlítani.
Szólt a 2018-as választások után született EBESZ-jelentésről, amely szerint a közszolgálati műsorszolgáltató részrehajlást tanúsított a kormány iránt.
Utalt a médiatanács tagjainak megválasztására, bírálva, hogy a kormányoldal 2010 óta nem engedett ellenzéki jelöltet a testületbe. Ennyire félnek? – kérdezte.
Arról is beszélt, hogy a hatóság korábbi elnöke, Karas Monika még a mandátuma lejárta előtt lemondott tisztségéről, hogy az új vezetőt a Fidesz még a választások előtt megválaszthassa.
Sorolta a szerinte azonnal végrehajtandó fontos változtatásokat a médiahelyzet javítása érdekében: legalább egy ellenzéki tagot választani kellene a médiatanácsba, az állami hirdetéseket azonnal fel kell függeszteni a médiában, mert az torzítja a médiaviszonyokat, a Fidesz-közeli médiavállalatokat pedig szerinte át kell világítani versenyjogi szempontból.
Úgy ítélte meg: a médiafelügyeleti rendszer hatásköreit is újra kell gondolni, például az álhír eldöntését a bíróságokra kellene bízni.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) sérelmezte, hogy a közmédia korábban kritika nélkül átvett több hazug állítást, majd megjegyezte: a költségvetéséből többnek kellene jutni a gyermekek és az idősek védelmére.
Szűcs Lajos zárszavában kiemelte: a zárszámadás arról szól, hogy 2021-ben arra költötte-e el az NMHH a költségvetését, amire a törvényi felhatalmazást kapta. Ezzel kapcsolatban nem is érkeztek kritikai észrevételek – mondta.
Forrás: MTI, hirado.hu
