Mezőgazdasági és vízügyi szakemberek részvételével az adatalapú aszály- és belvízkezelésről rendeztek konferenciát Nádudvaron.
A megfigyelőállomások naponta mérik a csapadékmennyiséget, a hőmérsékletet, a légnedvességet, a páratartalmat, a talajnedvességet, illetve a talajhőmérsékletet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az aszálykár évente meghaladja a belvízkárok dupláját. 2015-ben nagyjából 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban vízhiány miatt – írta a Magyar Távirati Iroda. Ezért olyan megelőző, operatív módszert – aszály-monitoring rendszert – dolgoztak ki, amelynek köszönhetően a jövőben vizet tudnak, a területre juttatni mielőtt a növény megérezné a szárazságot. A megfigyelőrendszer segít az aszály és a belvíz elleni védekezésben. Az országban jelenleg 22 monitoring állomás működik, számukat május közepéig megkétszerezik, az év végére pedig már 80 állomás üzemel majd. A végső cél pedig 140-150 állomás kialakítása. Az év elején kijelölték a vízhiányvédelmi körzeteket, amelyekre az aszályindex területi átlagai alapján lesznek elrendelhetők a vízhiány mértékének megfelelő védelmi fokozatok, illetve a fokozatokhoz rendelt vízgazdálkodási intézkedések és beavatkozások. A hálózat a talajnedvesség mérésével alkalmas lesz a talajtelítettség jellemzésére is, ami belvíz idején nyújthat értékes információkat.
Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöke a tanácskozáson a hatékonyabb, versenyképesebb mezőgazdaság érdekében hangsúlyozta a vízgazdálkodás javítását, és az öntözésfejlesztést. (Forrás: magro.hu)
Magyarországon, az országos szinten lehullott csapadék mennyisége határozottan megjelenik a főbb növények fajlagos hozamaiban pozitív és negatív irányban egyaránt. Az öntözést alig alkalmazó kultúrák, így a búza és a kukorica termésátlag ingadozásai, majdnem kétszeres különbséggel, megegyeznek a csapadékingadozással, míg az arányaiban nagyobb öntözött területű kultúrák, cukorrépa, burgonya kisebb, csak 1,6-szoros eltéréseket mutatnak. Magyarország 600 – 700 milliméteres csapadékellátottsága mellett, az ennél nagyobb mértékű csapadék káros hatásaival viszonylag ritkábban kell számolni. A csapadék hiányát szárazságtűrő fajták termesztésével, továbbá öntözéssel lehet és kell pótolni, különösen az intenzívebb kultúrákban, azaz a cukorrépa, a burgonya és a szántóföldi zöldségtermesztés esetében. (KPE)
