(Eső rész)
A 2022. október 8-án sorra került KPE Közgyűlés felszólalói helyesen sorolták fel a magyar vízkészletekkel kapcsolatos észrevételeket.
Alapvetés az, hogy nem lehet a Magyarország területére lehulló csapadékvizeket és a befolyó felszíni vizeket mindenféle kezelés, mérlegelés és legfőképp hasznosítás nélkül tovább engedni.
A nagy folyóink vízszintjének a duzzasztása helyes megoldás, de két problémával feltétlenül szembe kell nézni:
1) Sok pénzbe kerül. Vajon melyik az a nemzetgazdasági helyzet, amikor ezekbe a nagy vízgazdálkodási beruházásokba sikerrel belefoghatunk?
2) Ha bele fogunk, akkor mi az a legmagasabb duzzasztási vízszint, ami még a talajvíz szintjének a megemelkedése révén nem hat károsan az adott folyószakasz környezetére? Például a folyóparti településeken nem jelenik meg a házak pincéjében a talajvíz.
Ez utóbbi kérdés mérnöki módszerekkel megválaszolható, és a végeredmény az, hogy hiba volt Nagymarosnál a gátépítés félbehagyása, és hiba a Csongrádi vízlépcső mellőzése is a Hármas Körös tiszai betorkollása fölött Szolnok felé mintegy 10 kilométerre.
De! Éppen a duzzasztott folyók környezetében megjelenő talajvízszint emelkedés jelensége vezet oda, hogy egy nagyobb vízszint-emelkedést lehetővé tevő vízlépcső helyett esetenként több, kisebb vízszint-emelkedést eredményező és egymást követő vízlépcső kialakítása hozza meg a kívánt és károkozás nélküli eredményt.
Kevés pénzből mire juthat?
Szellemi munkára, gondolkodásra, szakmai egyeztetésre és hosszú távú magyarországi vízrendezési elképzelések kidolgozására mindenképpen.
Amíg a nagy és országos jelentőségű vízügyi beruházásokra nem jut elég pénz, nos addig se kell a csapadékhiány miatt lemondanunk a növénytermesztésről, és éhezni, mert van még számos eszközünk a vízgazdálkodásunk célszerűbbé tételéhez.
A 2022. október 8-án sorra került KPE Közgyűlés felszólalói olyan sokrétűen, és olyan megalapozottan sorolták fel a vízgazdálkodás aktuális gondjait, hogy elhatároztam, a KPE Honlapjára (www.kpe.hu) egy több cikkből álló sorozatot fogok írni, amelynek az egyes elemei ennek a komplex problémának mindig egy-egy szeletét világítják majd meg röviden, közérthetően és jól áttekinthetően hidrológiai, földműveléstani és az adott termőhely vízgazdálkodási szempontjai szerint.
Ezt a megszólalást most csak bevezetőnek tekintem.
Dr. Paál Sándor PhD c. egyetemi docens, KPE elnökségi tag
