Érdekesen alakultak a termelői árak a húspiacon: tavaly augusztushoz képest idén a vágójuhé kilónként 38, a vágómarha ára pedig 2 forinttal lett több, a vágósertésé viszont 41 forinttal csökkent
A MagyarMezőgazdaság írt a Központi Statisztikai Hivatal adatairól, ezt a cikket szemléztük. 2018 januártól augusztusig a vágósertés termelői ára (malac és süldő nélkül) 364 Ft/kg volt, ami 12,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Augusztusban a 2017. augusztus havi kilogrammonkénti 422 Ft-tal, valamint az előző havi 375 Ft-tal szemben az átlagár 381 Ft volt. A júliusi forgalomhoz viszonyítva augusztusban, ha csak kismértékben is, de 2 ezer egyeddel (311 ezerre) nőtt az értékesítés, de így is jócskán elmaradt a múlt évi 351 ezres forgalomról. A vágómarha értékesítési átlagára (borjú nélkül) 2018. I-VIII. hónapokban 422 Ft/kg volt. Ez 5,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Augusztusban 404 Ft átlagárat rögzítettek, ami mérsékelten ugyan, de kilónként 2 Ft-tal meghaladta a tavalyit. Viszont július hónaphoz hasonlítva 19 forinttal olcsóbb lett. Egy év alatt 3535 db-ról 3559 db-ra nőtt a forgalom, ám a júliusival összevetve az eladott mennyiség augusztusban 330 egyeddel csökkent. – A vágójuh ára szépen felment. Ez év augusztusig a vágójuh termelői átlagára 774 Ft/kg volt. Ez 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ekkor a felvásárolt vágóalapanyag 5536 tonna volt, vagyis az érték egy év alatt jelentősen, 21,4 százalékkal nőtt. Augusztusban a 2017 évi kilónkénti 725 forinttal szemben a felvásárlási ár 763 forintra nőtt. Ennek hatására az érték a júliusi árhoz képest is 31 Ft-tal drágult. Ekkor 875 tonna vágójuh cserélt gazdát, ami 274 tonnával több volt, mint júliusban. Az egy évvel korábbihoz képest is 173 tonnával nőtt az eladott mennyiség, ami jókora növekedésnek számít – írjaa Magyar Mezőgazdaság. (Forrás: magro.hu/Magyar Mezőgazdaság)
A Polgári Kisgazdák véleménye szerint az agrár-felvásárlási árakban tükröződnie kell a termelők erőfeszítéseinek. Igazságosabb jövedelem elosztásra van szükség a termelők, a felvásárlók és az élelmiszer-feldolgozók, valamint a kiskereskedelem szereplői között. Amennyiben ezek után sem alakítható ki a nagyközönség számára egy elfogadható árszínvonal, akkor az így kialakuló árrést a szociális védőháló eszközeivel kell kezelni. Egy azonban biztosan nem tehető meg, az élőállatok felvásárlási árának olyan alacsony szintre történő leszorítása, hogy elmenjen a gazdasági haszonállattartók termelési kedve. Ugyanis, ha nincs élőállat, akkor nem lesz élőállat-felvásárlás, nem lesz élelmiszer-feldolgozás, nem lesz élelmiszer-kiskereskedelem sem, de még szociális védőháló sem. (KPE)
