Módosuló Alaptörvény
Az április 8-án megválasztott új országgyűlés – a megváltozott hazai és nemzetközi viszonyokra figyelemmel – és annak érdekében is, hogy bizonyos törvényi változásoknak alapot szolgáljon, módosította az Alaptörvényt.
Már rögtön az Alaptörvény bevezető „Nemzeti Hitvallás” szövege kiegészül egy nagyon fontos mondattal:
„Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”
Megfogalmazásra került, hogy
„a hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”
Alaptörvényi szinten megfogalmazásra került a magán- és családi élet, az otthon nyugalmának megóvása. Így rögzítésre kerül, hogy a vélemény-nyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jognak a gyakorlása korlátja lehet mások magán- és családi életének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való jog.
Az országba idegen népesség nem telepíthető be, az egyén is csupán egyedileg elbírált kérelem alapján.
Magyar állampolgár az ország területéről nem utasítható ki, és joga van bármikor hazatérni. Külföldiek is csak törvényes határozat alapján utasíthatók ki Magyarország területéről, de nem olyan országba, ahol veszély fenyegeti őket, ahol halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vetik alá.
Magyarország menedékjogot biztosít mindazon nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban faji, nemzeti, társadalmi, vallási csoporthoz tartozásuk miatt, vagy politikai okból üldöznek. Nem jogosult menedékjogra, aki hazánk területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek nem volt kitéve. Az államnak jogában áll meghatározni mindazon feltételeket, amelyek alapján idegeneket beenged az ország területére és ez az állami szuverenitás elidegeníthetetlen joga.
Az Alaptörvény módosítása megteremti a bírósági rendszer módosításának alapjait és a rendes bíróságokon túlmenően létrejönnek a közigazgatási bíróságok, melyek korábban évtizedeken keresztül -1880-tól 1949-ig- az igazságszolgáltatás részei voltak.
Szintén a bíróságok vonatkozásában alapvető jogelvként kerül megfogalmazásra, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni, a józanész, a közjó az erkölcs és a gazdasági cél szolgálatának megfelelően.
Az új Alaptörvény kifejezetten is felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy részt vegyen a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.
A Polgári Kisgazdák eszmeiségével egyezőek az Alaptörvény új rendelkezései. Dr. Bakos Zoltán
Stop Soros törvénycsomag
A hazai és a nemzetközi közvélemény számára feltehetőleg a legnagyobb jelentőségű törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg az Országgyűlés, mely „egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról” szól, és több törvényt érint.
A rendőrségről szóló törvény kifejezetten is feladatként fogalmazza meg a jövőre nézve, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.
Ezen belül is a bevezetendő „határbiztosítási távoltartás” keretében biztosítani kell azt, hogy a határvonaltól, határjeltől számított 8 kilométeres sávba illetéktelen személy ne lépjen be, illetve az ilyeneket távozásra kell kötelezni, de nem engedhetők oda azok sem, akikkel szemben a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, ottani építési munka akadályozása, embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése, jogellenes bevándorlás elősegítése miatti bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.
Ezen személyek azonosító adatait a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelendő adatok nyilvántartásba vételéig kezeli a rendőrség.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, a harmadik országbeli állampolgárok és a menedékesek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények változása az Alaptörvény módosítása szerint történik.
A szabálysértési törvény új szövege rögzíti, hogy „aki az államhatárról szóló törvény … szabályait megszegi, szabálysértést követ el”, amely eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
A Büntető Törvénykönyvről szóló törvény a „jogellenes bevándorlás elősegítése” című új szakasszal egészül ki. Ennek értelmében, ha valaki olyan személy belépése, tartózkodása érdekében fejt ki szervező tevékenységet, akinek tartózkodási helye szerinti országban, vagy azon államban, amelyen keresztül érkezett, nincs üldözésnek kitéve, vétség miatt elzárással büntetendő.
Egy évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha ehhez az elkövető anyagi eszközöket szolgáltat, vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, illetve vagyoni haszonszerzés végett, avagy több személynek segítséget nyújtva jár el, netán a határvonaltól 8 kilométeres sávon belül kerül sor az elkövetésre.
A bűncselekmények megakadályozását és feltárást szolgálja, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető, sőt mellőzhető, ha az elkövető a vádelemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.
A szervező tevékenység megfogalmazása szerint a külső határ vonalán, illetve a határjelnél való határmegfigyelés, az információs anyag készítése, terjesztése, erre megbízás adás, avagy hálózat építése, működtetése tartozik ebbe a fogalomkörbe.
Mellékbüntetésként az országból való kitiltást is alkalmazni lehet.
A Polgári Kisgazdákat megnyugvással tölti el, hogy az országgyűlés és a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy biztonságunkat, keresztény értékeinket megvédje.
Dr. Bakos Zoltán
