Töltéseket helyeztek át, mezőgazdasági munkákat végeztek azért, hogy a Tisza több területet kaphasson vissza.
Tizennyolc milliárd forintos projekt ér véget hamarosan, mely a Tisza hullámterének vízszállító képességét hivatott javítani. Ennek részleteiről számoltak be Kiskörén szerdán. Elhangzott, a legfőbb cél az volt, hogy az eddiginél szabadabb utat engedjenek a folyónak, így gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosítsanak. Mielőtt bemutatták volna a beruházás legfontosabb elemeit, előzményeit, F. Kovács Sándor, a Tisza-tó miniszteri biztosa köszöntötte a megjelenteket.
– Minden esztendőben el lehet mondani, hogy ez a vízgazdálkodás és a vízügy éve. A folyók, tavak vize nem állandó, így mindig akad feladat. Az mögöttünk hagyott nyár megmutatta, a víz visszatartására is hangsúlyt kell fektetni. Munka lesz bőven a következő időszakban is – húzta alá.
Őt követően Fazekas Helga, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) árvízvédelmi szakágazati vezetője mutatta be a fejlesztést. Leszögezte, mindennek lényege az volt, hogy területeket adjanak vissza a folyónak.
– Az alapot a 2000-es árvíz adta, mely nagy meglepetéseket hozott, innen indult minden. A Közép-Tisza legnagyobb árhulláma vonult le akkor, a lefolyt víz mennyisége 8,2 milliárd köbméter volt, a III. fokú készültségben eltöltött napok száma 28 volt, több mint három Balatonnyi vizet kellett levezetni. Ekkor döbbentünk rá, hogy szükség van a víz levezetésre, s már ekkor megszülettek az ötletek töltésáthelyezésekre – részletezte az előzményeket. Összegezve elmondta, az elmúlt két évtized nagy tiszai árhullámai ráirányították a figyelmet a nagyvízi meder vízszállító kapacitásának fokozatos romlására. Egyértelművé vált, hogy árvízbiztonság növelése kizárólag a tetőző vízszintek számottevő csökkentésével valósítható meg egyrészt az árvízi tározás feltételeinek megteremtésével, másrészt a nagyvízi meder vízszállító kapacitásának javításával.
– E két tényező együttesen teszi lehetővé a rendkívüli tiszai árvizek legmagasabb szintjének legalább egy méterrel való csökkentését. Az árvízvédelmi biztonság egyik legfőbb letéteményese tehát az, hogy a hullámtér biztosítsa az árvizek, a jég, a hordalék és az uszadék károktól mentes levezetését. Éppen az utóbbi célt, az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben leromlott hullámtéri áramlási viszonyok rendezését szolgálta a projekt a Tisza középső szakaszán, amely Kisköre és Szolnok között az eddiginél szabadabb utat enged a szőke folyónak, azaz gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosít – fogalmazott.
A megvalósult töltésáthelyezésekkel több mint kétezer hektár területet adtak vissza a folyónak, melytől azt várják, hogy egy árhullám levonulása alacsonyabb szinten, a töltés szintje alatt maradjon. Emellett megküzdöttek azzal is, hogy a hullámtér beerdősült, ami miatt az árvizek kisebb területen tudott levonulni.
– 1930-hoz képest megtízszereződött ezen terület száma, s ez is 2004-es adat, a helyzet pedig azóta tovább romlott, be kellett avatkozni – hangsúlyozta.
Ficzere András, a Kötivizig főerdésze ezekről a munkákról számolt be. Mint mondta, a rengeteg infrastrukturális elem mellett a beruházás a térség környezeti viszonyaira is kiemelt figyelmet fordított. Így jelentős, 4 ezer 94 hektárra kiterjedő, főként a hullámteret és elhanyagolt mezőgazdasági területeket érintő növényszabályozási munkákat is végeztek a szakemberek.
– Minderre többek közt azért volt szükség, mert a hullámtérben megjelenő, az évtizedek alatt mára már túlburjánzott növényzet az áramló víz sebességét akár nullára is le tudja csökkenti, azaz megakadályozza a vízáramlást. Az akadályoztatás miatt pedig az árvízi vízhozam csak a főmederben tud levonulni, így az árvízi időszakok hosszabbak, a védművek és a védekezésben résztvevők pedig nagyobb terhelésnek vannak hosszabb ideig kitéve. Mi több, a lecsökkenő áramlási sebességek miatt a lebegtetett hordalék is kiülepedik, ami az áramlási viszonyokat tovább rontó övzátonyok képződéséhez vezet – részletezte. Hangsúlyozta, a cserjeszinti és alsólombkoronaszinti vegetáció szakszerű gyérítése tehát szükséges volt ahhoz, hogy a folyómeder és a hullámtér vízáteresztő képessége növekedjen, az árvízi időszakok hossza, és azok térségre zúduló nyomása pedig ennek következtében csökkenjen. A munkák 61 kilométernyi folyószakaszon, 15 közigazgatási területen és két megyében zajlottak.
Forrás: heol.hu
