A balatonfüredi Polgári Kisgazdák is készülődnek az őszi vetésű szántóföldi növényeik tavaszi fejtrágyázására. A tavaszi munkák a Balaton-felvidék található szántóföldi parcelláin néhány nappal korábban kezdődhetnek, mint általában. Ennek az oka az, hogy az idei tél is enyhe volt. A Balaton nem tudott befagyni, így a Balatonon keletkező hatalmas jégtömeg a mostani, kora tavaszi napokon nem késlelteti a mikro-környezet felmelegedését.
Az őszi kalászosok és a repce legfontosabb tápanyag-felvételi időszaka a tavasz első fele. A talajhőmérséklet még csak 0 és 5 Celsius fok közé esik, de a felszín már nem, vagy csak ritkán, a hajnali órákban fagyott. Ekkor még a növényi tápanyagokat az őszi vetésű növényállomány csak korlátozottan tudja felvenni.
A műtrágyák terítésének olyan módszerére szükséges, amely során azok rövid időn belül hasznosulni tudnak. Ehhez, folyékony, vagy mikro-granulátumú és vízben gyorsan oldódó műtrágyákat érdemes választani. A tavaszi erőteljes növekedés megindulásával megnő a növény tápanyag-igénye. Az aktív gyökérzónában hektáronként és minden tavaszi napon 5 és 7 kilogramm közötti mennyiségben igényelnek felvehető nitrogént az őszi vetésű szántóföldi növények.
A növény a legeredményesebben nitrát formában hasznosítja a nitrogén műtrágyát. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani a megfelelő kén-ellátottságnak is.
A kereskedelemben ma már megvásárolhatók azok a korszerű műtrágyák, amelyek minden szempontból megfelelnek a fentebb említett igényeknek. A korszerű műtrágyák jó tulajdonságai: a nitrogén tartalmának közel fele a gyorsan ható nitrát, fennmaradó része pedig ammónium, ami a talaj felmelegedését követve szintén nitráttá alakul és később hasznosul. (Forrás: Hinrich L Bohn – Brianl McNeal – George A Oconnor: Talajkémia; Mezőgazdasági kiadó, Bp. 1985. P.:346.)
Fontos, hogy a földműves a műtrágya megvásárlása előtt gondosan olvassa át a termékleírást, vagy kérjen szakszerű és részletes tájékoztatást a megvásárolni kívánt műtrágya forgalmazójától.
A ként a növény a teljes tavaszi időszak alatt folyamatosan igényli, ezt a fejtrágyázás tervezésekor szintén figyelembe kell venni.
Az őszi búzánál az 7:1, a repcénél 4:1 a nitrogén-kén arány. (Forrás: agroinform.hu)
A kén az aminosavak, így a fehérjék alkotórésze. Szerepe van az enzimek működésében. A kén a tavaszi talaj-menti fagyok idején javítja a növények fagytűrő képességét.A kén más elemekkel nem helyettesíthető, ezért esszenciális tápelemnek nevezzük. A kén a növényi szervezet negyedik legfontosabb alkotóeleme a nitrogén, a foszfor és a kálium után.
A kén növeli a növénynek a károsítókkal és a kórokozókkal szembeni ellenálló képességét, és így csökkenti a növényvédelem költségeit, valamint javítja a termésbiztonságot, növeli a termés mennyiségét és minőségét. A kén eredményes gomba-kártevőkkel szembeni védekezésben is. A kén visszapótlására az eddigi mezőgazdasági gyakorlat kevés figyelmet fordított. Korábban már előtérbe kerültek a szulfátmentes műtrágyák, és így nem oldódott meg a kén visszapótlása.A legkorszerűbb műtrágyákba a gyártók ismét beépítették a kéntartalmat.
A bokrosodás elősegítéséhez kiadott nitrogén fejtrágya növeli az állomány sűrűségét, az asszimiláló felületet, továbbá a kalász differenciálódása már a kora-tavaszi napokban elkezdődik. Már ekkor eldől, hogy a kalászok milyen hosszúak lesznek és azokban hány kalászka képződik. A szárba indulás és a virágzás idején tápanyag, különösen a nitrogén hatással van arra, hogy a megtermékenyült virágok mekkora hányadából fejlődnek szemek és ezeknek mekkora lesz a tömege és milyen a beltartalma.
A fejtrágyázás a nitrogén hasznosulás javításával, a növénytáplálás eredményességét fokozó agrotechnikai eszköz, amely mind a termés mennyiségét, mind pedig minőségét előnyösen befolyásolja, de többlet költséggel jár.
Ezért, a talajtani laboratórium szakvéleményén alapuló üzemgazdasági megfontolást igényel a kijuttatásra kerülő tápanyagmennyiség.
(Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens – KPE Balatonfüred)
