Sajnos örök téma a társasházak működése, a lakók-tulajdonosok egymás közötti viszonya. A most ismertetendő ügy évtizedes sérelmekről, károkról szól.
Az Alkotmánybíróság felé indítványt előterjesztő panaszos 1996-ban vásárolt egy alagsori lakást, a melyhez még 1984-ben alakítottak ki a fürdőszobai padlóösszefolyót.
1997 nyarától többször nagy mennyiségű szennyvíz öntötte el a panaszos lakását, jelentős károkat okozva.
Megegyezés hiányában ezt egy hosszú pereskedés követte, míg végül 2005-ben jogerős közbenső ítéletet hoztak, ebben megállapították a társasház felelősségét azzal,hogy a konkrét összegre nézve külön bizonyítási eljárást kell lefolytatni.
A kár mértékére újabb pert követően született döntés, a társasház marasztalásával. Ezt azonban a károsult nem fogadta el,mert utóbb is felmerültek különféle károk, ezek megtérítését is kérte. A társasház, de az eljáró bíróság álláspontja is az volt, hogy a jogerős közbenső ítélet a későbbi károkra nem terjedhet ki.
Ezt sérelmezve fordult az Alkotmánybírósághoz a károsult, mert szerinte azáltal, hogy nem állapították meg a későbbi károkban is a társasház felelősséget, sérült a tisztességez bírósági eljáráshoz való joga. Ekkor már 2021-et írunk…
A kérelmet visszautasították. Ennek indoka, hogy az Alkotmánybíróság szerint a panasz nem alkotmányossági hanem törvényességi kérdésekre vonatkozik, a bíróságok jogértelmezését, jogalkalmazását vonta kritika alá. Nem állított érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a panaszos rendes bírói úton ne érvényesíthetné későbbi kártérítési igényeit.
Tapasztalt emberként , jogászként azt azért meg kell jegyeznem : akár korábban, de akár most is mindegyik fél jobban járt volna , illetve járna egy megfelelő egyezséggel! A bírósági, ügyvédi, szakértői költségek, a munkakiesés, idegeskedés teljes mértékben soha és senkinek nem térül meg. Az ilyen állapot évtizedekig történő fenntartása ésszerűtlen!
Dr. Bakos Zoltán KPE szakértő
