A víz és a szél gyakran pusztítja, elhordja a talajfelszín legértékesebb részeit, és ezáltal vékonyodik a termőréteg. A víz pusztító munkájának a végeredménye a talajerózió, a szél káros hatása pedig a defláció.
Nagyon fontos, különösen lejtős, vagy a szélnek erősen kitett területeken a folyamatos növényborítottság.
A víz pusztító hatásai ellen 12 százaléknál nagyobb terepesésű, lejtős területeken a réteg, vagy szintvonalakat követve váltva forgató ekével szántunk. 17 százaléknál nagyobb terepesésű területen kerüljük a szántóföldi árunövények termesztését, helyette évelő takarmánynövényt, vagy füves keveréket termesztünk. Az ültetvényekben pedig alkalmazzuk a sorköz-füvesítést. (Paál Sándor: Talajvédelem, Balaton-védelem, füvesítéssel. Kertészet és Szőlészet folyóirat, XXIX. évfolyam, 42. szám, 1980.)
A vízerózió ellen költséges, de a nagy értékű ültetvények esetében indokolt műszaki beavatkozás a terepteraszok kialakítása, valamint a lejtők hosszának megszakítása úgynevezett öv-árkok kialakítása.
A szél pusztító munkája ellen mezővédő erdősávokat célszerű kialakítani.
Balatonfüredi közéleti műhely – Hazánkról, jövőnkről
(Összeállította: Dr. Paál Sándor (PhD) c. egyetemi docens, NAK szaktanácsadó (NAK–2141), igazságügyi szakértő (7105) és gyakorló földműves – KPE Balatonfüred – 2020).
