A Talajok mikroorganizmusai
A talajok legfölső 50 centiméter vastag, levegővel átjárt rétegében élnek az úgynevezett aerob-talajlakó baktériumok. Mennyiségük egy jól kezelt és szerves-anyaggal bőven ellátott talajban hektáronként 10 tonna körül van. (Dr. Szabó Lóránd, Öntözéses és Meliorációs Főiskola Szarvas – 1973). Ezek a baktériumok bontják le a szántóföldeken a betakarítás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok összetett szerves-vegyületeit egyszerűbb szerkezetű és a soron következő termesztett növény által már könnyen felvehető tápanyagokká. Jelenlétük a talajban nagyon fontos, mert a rendelkezésükre álló szerves-anyag tömegből a növények számára felvehetővé teszik az emberi táplálékokban is nagyon fontos szerepet betöltő mikro- és nyomelemeket.
Az autotróf mikro-szervezetek képesek a szén-dioxidból is szerves-anyagot előállítani, míg a heterotróf mikro-szervezetek, levegőtlen körülmények között is ugyan, de csak arra képesek, hogy a meglévő szerves-molekulákat egyszerűbb szerkezetű kémiai anyagokká bontsák le. A kemotróf baktériumok képesek a kén, a mangán és a vas megkötésére oly módon, hogy ezek a termesztett növények számára felvehetőkké válnak. A mezőgazdaság szempontjából az egyik legnagyobb szerepet betöltő kemotróf baktérium a pillangós virágúak gyökerein élő nitrogén megkötő baktérium, amely a levegő nitrogénjéből képes a növények számára megkötni az éltető nitrogént, ami elsősorban a zöld-tömeg fejlődéséért felelős.
A táplálék-lánc alapeleme a növényvilág. A gazdasági haszonállatok táplálása a termesztett növényekkel lehetséges. Az ember pedig élelmiszerként azt kénytelen elfogyasztani, ami a növény- és az állatvilágból az asztalára kerül. Így az ember szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a termesztett növényeink, és az ezeken nevelt gazdasági haszonállatok szervezetében mekkora arányban találhatók meg a létfontosságú mikro- és nyomelemek (cink, fluor, jód, kobalt, króm, mangán, molibdén, vas, réz, szelén). Sajnos, a csak műtrágyákkal kezelt talajok szerves-anyagban szegénnyé válnak, bennük a talajélet lassan megszűnik, és kiürül a talaj létfontosságú mikro- és nyomelem készlete.
Az éhezés pedig elhízáshoz vezet
Ma nagyon sok a kövér ember, és az idős emberek között pedig kevés. Mert a kövér emberek többsége meghal fiatalon. De! Vajon mi is történik? A kövér ember azért hízik el, mert a kelleténél többet eszik. A súlyfelesleg ugyanis nem magától keletkezik, annak a tömegét először meg kell enni. Érdemes azonban a jelenség mögé is nézni! A legtöbb ember ezért eszik sokat, mert a szervezete reméli, hogy így meg fogja kapni a létfontosságú mikro- és nyomelemekből azt a minimális mennyiséget, ami az életéhez valójában kell. Csak az a helyzet, hogy a műtrágyákon felnövő gazdasági haszon-növényekből ezt nem lehet megszerezni, bármennyit is eszünk. A szerencsétlen ember meg csak eszik és eszik, és a szervezete valójában éhezik. Jön az elhízás, a túlsúly és a szív- és érrendszeri problémák.
A műhelyvita-sorozatunk soron következő, érdekfeszítőnek szánt cikkeiben a balatonfüredi Polgári Kisgazdák azt fogják tárgyalni, hogy a gazdag talajélet miért fontos a gazdálkodás eredményessége és az emberi egészség szempontjából egyaránt.
E keretben a soron következő cikkeink témaköreinek előzetes megnevezése:
A gazdag talajélet elérése érdekében milyen legyen a talajok víz- és tápanyag-ellátása?
Mi a fölművelés lényege? Milyen legyen a talajokban a víz- és levegő aránya?
Miért fontos a talajban a szerves-anyag utánpótlás? Hogyan és mennyit?
És! Ez mennyibe kerül?
Víztakarékos öntözési módszerek az általános éghajlat-változás korában.
Zárógondolat: az vagy amit megeszel, és minden élet forrása a termőföld.
Bort; Búzát; Békességet: Dr. Paál Sándor (PhD) c. egyetemi docens, KPE Balatonfüred
