A talajgenerátorok csökkenteni tudták a jégkárokat a Jászkunságban

Fotó: Shutterstock

A hétvégi hidegfront miatt kialakult zivatarok térségünket sem kímélték. A megyeközpont közelében létrejött szupercella kiadós csapadékot hozott Szolnokra, olyannyira, hogy az országban itt hullott a legnagyobb mennyiség. A körzetben borsó, cseresznye, néhol dió nagyságú jég is esett is. A károk csökkentése érdekében a szakemberek bekapcsolták a jégkármérséklő rendszer generátorait is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített, országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer – a Jéger – 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a zivatarfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, megfelezi, vagy akár harmadolja is azokat. Azt ugyan a Jéger működtetésével sem lehet teljesen kizárni, hogy jégszemek érjék el a talajt, ám a rendszernek köszönhetően így is minden évben több milliárd forint kárt előznek meg a mezőgazdaságban. Emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd a komolyabb károktól.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen ötvenhárom talajgenerátor működik, ebből harminchét manuális és tizenhat automata. Május 23-án az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztását követően valamennyit bekapcsolta és üzemeltette a kamara.

A szervezet térségünkben is összegyűjtötte a falugazdászok viharral kapcsolatos jelentéseit, a jégkárokról Hubai Imre Csabától, a NAK megyei elnökétől érdeklődtünk.

– A Szolnoktól északra található területeken, a Jászságban néhány körzetben, például Jászjákóhalmán fordult csak elő jég, jelentős károk nem történtek, a csapadék pedig egy-három centiméter között alakult. Szolnokon rövid időn belül több mint öt és fél centiméter hullott.

A megyeközpontban és a környékbeli településeken, például Tószegen és Szajolban az eső mellett két-három centi átmérőjű jég is esett, ami a kiskertekben jelentős károkat okozott.

– A szántóföldi kultúrák kárfelmérése még nem kezdődött meg, mert a felázott utakon megközelíthetetlenek a területek. Szolnok térségén kívül Törökszentmiklóson is jelentős mennyiségű borsó-cseresznye nagyságú jég esett. Elsősorban a város központjában lévő kiskertekben és a várostól délre eső területeken keletkeztek jelentősebb károk. Ezek felmérése jelenleg még folyamatban van, de a kiskertekben a zöldségpalántákon, a borsóban, a szőlőkben és a gyümölcsfákon is rajta hagyta nyomát a jég.

– Törökszentmiklós mellett jelentősebb viharkárok Mezőhék településen fordultak még elő, ahol szintén borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, ami a napraforgó, a kukorica és a kalászos kultúrákban pusztított. A vihar által érintett településeken élők elmondása szerint „sávokban” volt tapasztalható a jég pusztítása, de ahol esett, jelentősek a károk. A késő délutáni órákra a Nagykunságot is elérte a zivatar, de ott mindössze egy-két centiméternyi csapadékot adott, jég pedig nem esett – tájékoztatta hírportálunkat Hubai Imre Csaba.

A kamara központi adatbázisába is folyamatosan viszik be a részletes adatokat. Kuncsorbáról például hat percig tartó jégesőt jelentettek, mely délután fél ötkor kezdett hullani, és cseresznye méretű volt. Törökszentmiklóst pár perccel később érte el a cseresznye méretű jég, itt már közel negyed órán át esett. Örményesre negyed ötkor érkezett meg a vihar, amiből először cseresznye, majd borsó nagyságú jég esett, mely tizenöt percen át tartott.

Szeptember végéig működik a Jéger

A jégkármérséklő rendszer idei április 15-én megkezdett riasztási időszaka szeptember 30-ig tart. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a hazai gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. Az országos lefedettséget összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer működtetésével biztosítják, a generátorok ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ez csökkenti a kialakuló jégszemek méretét. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból az Agrárminisztérium évi legfeljebb másfél milliárd forintot biztosít.

Forrás: szoljon.hu, Kovács Berta