A szétesés, vagy a még szorosabb integráció felé haladt idén az EU?

Fotó MTI, Miniszterelnöki Sajtóiroda, Fischer Zoltán
48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2050-es klímasemlegességi cél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.

Dezintegrációs jelek

Hihetetlenül sűrű év volt 2020 (is) az EU életében és ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon előre, vagy hátrafelé haladt az együttműködésben, azaz az integráció elmélyítésében, akkor attól függően tudunk választ adni, hogy mire koncentrálunk. Ha a dezintegráció jeleit kutatjuk az emlékeinkben és ezekből akarunk akár olyan messzemenő következtetéseket levonni, hogy az EU a szétesés felé halad, akkor találunk fogódzókat ebből a rendkívüli évből.

EZEK AZONBAN INKÁBB EPIZÓDOK VOLTAK, MINT A FŐ TREND. AZ UGYANIS AZ INTEGRÁCIÓ MÉLYÜLÉSÉT JELZI.

Forrás: portfolio.hu, Weinhardt Attila

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL