A Szentendrei KPE hagyományosan az 1848-as hős Petzelt József sírjánál emlékeztek

Ausztriában született, de már ötévesen Székesfehérváron nevelkedett. 1823-tól 1841-ig katona volt a tüzérségnél. Az olmützi hadapródiskola tanára volt, gyalogsági főhadnagy.[1] Közben filozófiát is tanult. 1825-ben okleveles mérnök lett, majd öt év múlva doktorrá avatta a Magyar Királyi Tudományegyetem. Ezután Varasd vármegye táblabírájának választották meg. Könyvet írt a hadi-zsilipekről.

1841-ben az uralkodó kinevezte a pesti Mérnöki Intézet gyakorlati mértan, földmérés és vízépítészet tanárává, ahol Petzelt megújította a képzést: gyakorlati oktatást szervezett. A terepmunkát, térképkészítést, víz- és földmérési munkákat gyakoroltatta a diákjaival. Egyetemi előadásait tanítványai lejegyzetelték és nyomtatásban is kiadták.

1848 júniusában belépett a nemzetőrségbe, tiszti rendfokozatot kapott, ő lett a tüzérség parancsnoka. Kiválóan megszervezte az első Magyar Hadi Főtanodát és elvállalta vezetését. Hatalmas érdemeket szerzett a szabadságharc alatt a katonai oktatás megszervezésében. A harcok leverése után Szentendrére költözött, felfüggesztették és a fizetését is elvették, megpróbált földmérésből megélni.

1850. augusztusában megbetegedett és ideglázban elhunyt, a városban temették el, ma a szentendrei új köztemetőben nyugszik (5-2-15 díszsírhely).

Forrás: wikipedia.org

https://hu.wikipedia.org/wiki/Petzelt_J%C3%B3zsef