A rendőrség még vizsgálja a szombati tömegkarambolt, szakértők szerint kisebb lett volna a baj a követési távolság betartásával

Fotó Police.hu

Még nem lehet megállapítani, hogy ki vagy mi okozhatta a tömegszerencsétlenséget az M1-es autópályán szombaton, amelyben egy ember meghalt és 39-en megsérültek. A rendőrség büntetőeljárást indított és szakértők bevonásával vizsgálja a tömegkarambol körülményeit. Az M1 riporterének nyilatkozó közlekedésbiztonsági szakértő szerint, ha a követési távolságot mindenki betartotta volna, enyhébb lett volna a baleset végkimenetele. Ez volt minden idők egyik legnagyobb tömegbalesete Magyarországon, hasonló tragédiákra eddig szinte csak külföldön volt példa.

Egy kamion fékezés nélkül csapódott az utat eltorlaszoló autókba. A fedélzeti kamera rögzítette az ütközést: a felvételen látszódik, hogy sűrű porfelhő van, szinte semmit sem látni. A sofőr mégsem lassít, 90 kilométer/órával megy. A torlódást későn észleli és szó szerint letarolja az álló járműveket.

Ez volt a valaha történt egyik legsúlyosabb magyarországi közúti tömegszerencsétlenség. Negyvenegy jármű ütközött össze,

egy 44 éves férfi meghalt, akire az egyik kiégett autó alatt találtak rá,

A tömegbaleset helyszínén apokaliptikus körülmények voltak” – mondta az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi Pál hangsúlyozta: 4 mentőhelikoptert és 16 mentőautót riasztottak. A sebesülteket négy település – Győr Tatabánya, Székesfehérvár és Budapest – kórházaiba szállították. Köztök egy kétéves gyermeket, aki combcsonttörést és zúzódásokat szenvedett.

Négy gyermek, illetve tíz felnőtt súlyos sérüléseket szenvedett. Jellemzően töréseket, zúzódásokat, belső sérüléseket. Volt egy férfi, aki légúti égés miatt életveszélyes állapotban került lélegeztetve, mentőhelikopterrel kórházba.

Füstölgő motortér, elszenesedett roncsok.

Hét városból 70 tűzoltó megfeszített tempóban még késő éjszaka is dolgozott. Oltották és átvizsgálták az izzó járműveket, de szinte minden a tűz martalékává vált.

A bicskei önkormányzati tűzoltók melegedő busza is a helyszínre érkezett, valamint a bicskei önkormányzat öt ember részére ideiglenes szállást biztosított éjszakára. A tűz keletkezésének okát, körülményeit a katasztrófavédelem tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálja” – mondta Szabó-Bisztricz Anett, a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Az autópálya már újra járható és a szalagkorlát javítása is befejeződött, de az útburkolat mintegy 250 négyzetméteren megsérült, ezért 80 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be az érintett szakaszon.

A rendőrség büntetőeljárást indított, szakértők bevonásával vizsgálják a tömegkarambol körülményeit.

Szakértők ugyanakkor arról beszélnek, hogy jóval kisebb lett volna a baj, ha a sofőrök betartják a követési távolságot és lassabban haladnak a kritikus szakaszon.


Ez volt minden idők egyik legnagyobb tömegbalesete Magyarországon; hasonló tragédiákra eddig csak külföldön volt példa.

2021 februárjában az Egyesült Államokban, Texasban, több mint 130 jármű ütközött össze. A tömeges karambolban hatan meghaltak, 65 sérültet kórházba szállítottak.

Hasonlóan súlyos baleset történt Amerikában tavaly októberben is. Az Oregon államot átszelő autópályán 60 kocsi és teherautó rohant egymásba. A szerencsétlenség tucatnyi sérültet és egy halálos áldozatot követelt.

Európában is több brutális tömegkarambol volt az utóbbi években.

Barcelonában tavaly februárban 30 jármű tört össze és legalább ennyien megsérültek. Az egyik forgalmas francia autópályán Párizstól nem messze pedig 2017-ben kamionok, buszok és kocsik ütköztek össze, 65 embert vittek kórházba.

A történelem legnagyobb ismert autóbalesete 2011-ben Brazíliában történt: 300 autó ütközött össze. A legtöbb halálos áldozatot követelő szerencsétlenség pedig 2000-ben volt. Nigériában 96 ember halt meg, amikor egy üzemanyagot szállító teherautó belerohant egy közlekedési dugóba és felrobbant.

Magyarországon példátlan a szombati tömegszerencsétlenség. Legutóbb 2009-ben történt hasonlóan súlyos baleset az M1-es autópályán, Zsámbék és Tatabánya között. A sűrű ködben egymástól függetlenül hat helyszínen összesen 24 jármű csúszott össze, többen beszorultak a roncsokba.

Az egyik legmegrázóbb eset pedig négy éve a 4-es főúton következett be.

Egy román rendszámú kisbusz sofőrje élőben közvetítette útját, miközben előzésbe kezdett és frontálisan ütközött egy kisteherautóval. Kilencen haltak meg.

Bár nem itthon volt, hanem Olaszországban, de a 2017-es veronai buszbaleset hazánk történetének egyik legtragikusabb közúti szerencsétlensége. A fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnázium síelésből hazatartó diákjait és tanárait szállító busz az autópálya felett átívelő felüljáró betonpillérének csapódott és kigyulladt. Tizennyolcan vesztették életüket.

A mostani egy halálos áldozatot és 39 sérültet követelő tömegkarambolhoz hasonló még nem történt Magyarországon, soha nem ütközött még egyszerre ilyen sok jármű. A közösségi oldalakat elárasztották az amatőr videók.

Szélvihar tombolt, ami a környező szántóföldekről befújta a port az autópályára, ezért rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok.

Bár még nem lehet megállapítani, hogy ki vagy kik okozhatták a tömegszerencsétlenséget, az biztos, hogy ha a követési távolságot többen betartják, kevesebb kár keletkezik

– mondta az M1-nek nyilatkozó közlekedési szakértő.

Dobrocsi Endre felhívta a figyelmet:

ha ilyen időjárási jelenséget észlelünk, az a legfontosabb, hogy fékezzünk és húzódjunk le, akár a vészvillogó bekapcsolásával, de mindenképpen jelezzünk a mögöttünk haladóknak.

Nagyon fontos, hogy az általunk belátott útszakasz sosem legyen rövidebb, mint a féktávolságunk. Amikor nem látok egy területet, oda nem szabad behaladni, hiszen nem tudjuk, hogy a mi biztonságos haladásunk feltételei fennálnak-e” – magyarázta a szakértő.

A szakértő szerint azt is vizsgálni kell, hogy a porfelhő, hogyan keletkezett. Ha pedig hasonló életveszélyes helyzetbe kerülünk, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívót.

Forrás: hirado.hu