A Parlament döntött a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről

infostart.hu

Az Országgyűlés tegnap kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak (ltp) állami támogatásának kivezetéséről, a képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik javaslatát. Több médium kiemeli, hogy kedd este már meg is jelent a Magyar Közlönyben a törvénymódosítás, így a jogszabály szerdán hatályba is lépett. A javaslat parlamenti vitájában Bánki Erik azt hangoztatta, a tapasztalatok szerint az ltp-k nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat, mi több, a négy lakás-takarékpénztári szolgáltatást nyújtó cég az állami támogatás egy részén 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tett zsebre. Hozzátette: az érintettek csak a megtakarítások egynegyedét fordították lakásvásárlásra és az adófizetőknek is rendkívül költséges volt ez a támogatási forma. Bánki Erik hangsúlyozta: felmenő rendszerben szüntetik meg a konstrukciót, a megkötött szerződések érvényben maradnak. A politikus a Világgazdaságnak adott interjújában kiemelte: a kormány felülvizsgálja a családi otthonteremtési rendszert, amelybe számos új elem kerülhet. A 444.hu kiemeli, hogy Bánki Erik a Hír TV-ben tegnap arra a műsorvezetői kérdésre, hogy vajon az eddigi megtakarítások biztonságban vannak-e, „nem túl megnyugtató” választ adott: „Az országos betétvédelmi alap ott áll mögötte. Ha az intézetekkel bármi történne is, a lakosság pénzei egyáltalán nincsenek veszélyben.” Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára az országgyűlési vitában hangsúlyozta: a változtatás nem jelenti azt, hogy az állam ne kívánná ösztönözni a használt lakások felújítását, bővítését, ennek lehetőségeit a jövőben vizsgálják meg. A jobbikos Z. Kárpát Dániel a javaslatot vérlázítónak nevezte, a kormánypárti indoklásokat felháborítónak. Az MSZP-s Varga László tegnap a Parlamentben arról beszélt: a kormányzatnak vissza kellene vonnia a javaslatot, hogy azt követően indulhasson érdemi vita a témáról, ha pedig a kormány kiskapukat lát a rendszerben, akkor azokat megszüntetés helyett be lehet zárni. Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint gazdasági szempontból ostobaság, társadalmi tekintetben mélyen igazságtalan, üzleti értelemben pedig felháborító és korrupt a kezdeményezés, amely a kormánypártok „szokása szerint” a legkiszolgáltatottabbaktól venne el pénzt.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetővel közös keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: az eddigi ltp-szisztémával elsősorban a bankok jártak jól. Kocsis Máté azt emelte ki: forráskivonásról nincs szó, az ltp-k konstrukciója megmarad, csak az erre biztosított állami támogatást csoportosítják át, de az állam az otthonteremtésre fordított támogatási rendszeren belül tartja ezt az összeget. Jelezte továbbá: a kabinet vizsgálja a csok jogosulti körének bővítését. A Fidesz már megint letisztítja magának a piacot, ezúttal az ltp-k területén – közölte Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján, kiemelve: az ltp-k állami támogatásának megszüntetése több millió magyar családot, mintegy ezermilliárdos megtakarítást érint, és nagyon hasonlít a nyugdíjpénztárak ügyére. Az LMP frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: már sokadik alkalommal fordult szembe a kormányoldal a társadalommal akkor, amikor alig egy nap leforgása alatt „beszántotta” az ltp-ket. Csárdi Antal kijelentette: a döntés tovább növeli a lakhatási válságot. A Zoom.hu arról cikkez: Tényi István korábbi Fidesz-tag közérdekű bejelentést tett, amelyben alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményez az ügyben. Úgy véli, a Parlament döntése szembemegy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatával, miszerint jogállami követelmény, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

„Évtizedek alatt felépült egy nagyon sikeres iparág, amit két nap alatt ledöftek” – nyilatkozták az Indexnek ltp-s források. „Már a nemzeti otthonteremtési közösségek bejelentése utáni első pillanattól fogva tudtuk, hogy ez vár ránk, mert a mi szektorunkat nem a NER találta ki” – fogalmazott a lap egyik iparági informátora. A portál kiemeli: az általuk megkérdezett szakemberek az iparág ellen felhozott érveket hamisnak nevezték. Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio öngondoskodással foglalkozó konferenciáján elutasította azt a vádat, hogy az eddigi lakás-takarékpénztári rendszer extraprofithoz segítette volna a pénztárakat. Szerinte az állam jól járt a lakástakarékokkal. Megjegyezte: az állami támogatás megszüntetése új helyzetet idézett elő a piacon és mindenkit arra kényszerít, hogy átgondolja a helyzetet. Több médium megjegyzi: a bankfiókokban tegnap késő estig egyfolytában kötötték a lakáskassza-szerződéseket. A Pécsi Stop eközben arról ír, hogy Grób Gábor, a baranyai KDNP egyik területi szervezője és a pécsi közgyűlés KDNP-s képviselője „last minute lakástakarékszerződéseket” kínált a Facebook-oldalán. A portál kiemeli: Grób a pécsi OTP Pénzügyi Pont Kft. ügyvezetője és a bankhoz kapcsolódó Arkáriusz Kft. első embere is.

A Magyar Bankszövetség az MTI-nek úgy fogalmazott: arra kérik a kormányt, hogy a most megszüntetett lakástakarék, mint takarékossági forma helyett, szakmai egyeztetés alapján olyan új konstrukció közös kialakítása váljon lehetővé, amelyben az állami támogatás hosszú távon működhet. A kommüniké leszögezi: a felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás, ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet. A Magyar Bankszövetség kérése továbbá az, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsa vissza a kormány. Üzletileg nem számít jelentős változásra az ltp-ket illetően – nyilatkozta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kedden, a módosítás elfogadása előtt a hvg.hu-nak. Ha arról lenne szó, hogy egy jövedelemforrás vagy egy támogatott hitel lehetősége esne ki a lakosság vagy a bankok számára, akkor talán nagyobb problémát jelentene, de az államkasszában maradó összeget további lakástámogatási célokra használják fel, így nem látok problémát – fogalmazott, megjegyezve, hogyha a juttatást szélesebb körben lehet felhasználni, akkor kedvező lehet a változás.

MTI