A paksi atomerőmű a legkisebb eddig mért vízállás mellett is biztonságosan üzemelt

Az augusztusban – menetrendszerűen tapasztalható – extrém meleg időjárási viszonyok között is megbízhatóan teljesítettek a paksi atomerőművi blokkok. A vízerőművek, a szélerőművek ezekben az időszakokban alacsonyabb kihasználtsággal működnek, igazolva azt, hogy a nukleáris energiát hasznosító alaperőműre mindenképpen szükség van. (kpe.hu)

A kép forrása: kormany.hu

Mindezeken túl, idézve Süli Jánost, Paks II. beruházásért felelős minisztert, a Kisgazda Polgári Egyesület tagját: az épülő új atomerőművi blokkok szükségességét indokolja az, hogy energetika nélkül nincs mezőgazdaság, öntözés, olcsó energia nélkül nincs tartósítóipar és nem lehet hűtőházakat sem működtetni.

 

A paksi atomerőmű a legkisebb eddig mért extrém vízállás mellett is biztonságosan üzemeltethető volt – mondta az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár szerdán Visegrádon, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 65. vándorgyűlésén.

Aszódi Attila hozzátette, hogy az épülő Paks II. esetében a hűtővizet biztosító szivattyúk a jelenlegi – szintén biztonságos szinten épült – berendezésekhez képest is két méterrel mélyebben lesznek kiépítve a Dunában. Mindkét erőmű az igen kis vízhozam, 300 köbméter/másodperc esetében is biztonsággal üzemeltethető. Kitért arra, hogy az atomerőmű olyan magasra épült, hogy az áradások nem fenyegetik.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az idén tapasztalható kirívóan meleg időjárás milyen feladatok elé állította az energetikai szektor európai szolgáltatóit. Példaként említette, hogy a német nagy atomerőművek nagyon jól teljesítettek, míg az időjárásfüggő energiatermelés visszaesett. Az európai vízerőművek termelése csökkent, a szélerőművek 12-14 százalékos, a naperőművek pedig 18 százalékos kihasználtsággal működtek, ehhez képest az atomenergia termelése meghaladta a 80 százalékos kihasználtságot.

Grabner Péter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese előadásában arról beszélt, hogy hol tart az egységes európai villamosenergia-rendszer kiépítése, és milyen utat kell még bejárni a teljes megvalósulásig.

Kitért arra is, hogy Magyarországon 2010-ben még csak két kis naperőmű volt, 2017-ben viszont már 304.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára azokról a törekvésekről beszélt, amelyek a tiszta, okos és megfizethető energia megvalósulását szorgalmazzák.

(lokal.hu)