
Arra már rég rá kellett jönnünk, hogy elemi, alapvető dolgok – mint például a termőföld, a víz – milyen nagy értéket képviselnek.
Az utóbbi évek, talán pár évtized rádöbbentette az emberiséget arra is, hogy az adatok milyen jelentőséggel bírnak , tehát mekkora értéket képviselnek.
Nem véletlen,hogy a különféle adatokkal kapcsolatosan az elmúlt időben számos európai és hazai jogszabály jelent meg. Ezek sorába illeszkedik a Kormány által beterjesztett, A nemzeti adatvagyonról címet viselő törvénytervezet is.
A törvényjavaslatnak kettős célja van:
– egyrészről a nemzeti adatvagyon hasznosításának ösztönzése és ennek érdekében megfelelő szervezet létrehozása,
– másrészről a nemzeti adatvagyon gazdálkodásával és védelmével kapcsolatos szervezeti szabályok egységes szerkezetbe foglalása.
A javaslat nem érinti a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat és a közadatok újrahasznosításáról szóló jogszabályokat sem.
A törvény meghatározza az alkalmazása során használt alábbi, legfontosabb fogalmakat:
– nemzeti adatvagyon
– anonimizálás
– adatelemzés
– általános kormányzati tájékoztatási szolgáltatás
– kormányzati tájékoztatási szolgáltatás
– kulcsszolgáltatás
– piaci tájékoztatási szolgáltatás
– együttműködő szerv.
Létrehozzák a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget , mely az állami adatvagyon hasznosításával kapcsolatos közfeladatokat ellátó szervezet.
Részletes feladatait a Kormány rendeletben határozza majd meg.
Ugyancsak létrejön majd a Nemzeti Adatvagyon Tanács, mint kormánybizottság. Ennek tagjai meghatározott miniszterek lesznek, eljárásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza majd meg.
A tájékoztatás iránti igényt a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséghez kell benyújtani, mely megvizsgálja a kérelmet, dönt arról, hogy honnan kér adatot, ill. arról is, ha kérelmet kellő indokkal el kell utasítani, és meghatározza a költségviselést.
Piaci igény teljesítésekor a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a polgári jog általános szabályai szerint jár el.
Ha a szolgáltatási igény teljesítéséhez személyes adatot tartalmazó nyilvántartásból származó anonimizált adatok elemzése szükséges,úgy ezt közlik a megkeresett szervvel. Ez csak abban az esetben adhat ki adatokat, ha legalább száz fő adatai anonimizálhatók.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási díjat köteles fizetni a kulcsszolgáltatásért.
A nemzeti adatvagyon részét képező adatállomány tekintetében törvény az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, kizárást is alkalmazhat.
A záró rendelkezés részletes felsorolást tartalmaz arról, hogy a Kormán illetve a miniszter az új törvény kapcsán mely területeken kap felhatalmazást a részletszabályok rendeleti szabályozására.
A javaslat részletes indokolása kifejezetten is kitér arra,hogy a közérdekű adatok megismerése továbbra is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint történik.
Az adatok fontosságával, a kezelés kényes kérdéseivel a Polgári Kisgazdák is tisztában vannak, ezért jónak tartjuk az új, egységes szabályozás bevezetését.
Dr. Bakos Zoltán