A Natura 2000 területeken folyó gazdálkodásról

2018.04.23-án a Tiszadobi Andrássy Kastélyban „A Natura 2000 hálózat füves élőhelyeinek kezelése Magyarországon és Bajorországban” címmel  rendezett Konferenciát a Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány a Bajor Madárvédelmi Egyesülettel (LBV) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel(MME) közösen.

Ennek célja a bajor-magyar barátság megerősítése, a szervezetek között több, mint 20 éve fennálló együttműködés megerősítése, folytatása volt. A rendezvény felvezető előadását Prof. dr. Festetics Antal tartotta, „Madarak és a legelő jószág eto-ökológiai kapcsolatrendszere a Hortobágyon.” címmel. A N2000 területeken folyó tevékenységek jogi szabályozása és támogatásának témakörében előadást tartottak a Földművelésügyi Minisztérium és a Bajor Környezetvédelmi Minisztérium képviselői, az LBV és az MME munkatársai. Ennek napi gyakorlatával magyar közalapítványok képviselői ismertették meg a hallgatóságot.  Bodnár Mihály, a KPE B-A-Z megyei szervezetének alelnöke az ártéri gyepek rehabilitációjával, kezelésével kapcsolatos tapasztalatait ismertette. Videó üzenetben üdvözölte a rendezvény résztvevőit a Bajor Környezetvédelmi Miniszter, Dr. Marcel Huber, aki méltatta a bajor-magyar barátságot, az LBV és a Tiszatáj Közalapítvány közös munkáját. Reményét fejezte ki, hogy a konferencia után ez megújult lendülettel folytatódik tovább az ő, és magyar miniszter társának támogatásával. A rendezvény apropóján néhány gondolatot szeretnék megosztani a kisgazda társakkal. Mik is azok a N2000 területek, milyen szempontok szerint kerültek kijelölésre? A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján erről az alábbi ismertető olvasható:

„A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján, az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv  (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölésre kerülő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölésre kerülő különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába.

A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló, illetve az 1. mellékletben nem szereplő, de természetvédelmi szempontból jelentős vonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban.

Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. A különleges természet-megőrzési területeket az 1. mellékleten szerepelő közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok (amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemző sajátosságokkal bírnak) és a 2. számú mellékleten szereplő közösségi jelentőségű (veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus) állat- és növényfajok védelmére kell kijelölni. Azok az élőhelytípusok és fajok, melyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani, kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget, prioritást élveznek…

Miért volt szükség a kijelölésükre? Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának előfeltétele volt az EU-s jogrend átvétele. Ennek része volt az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv átültetése a hazai jogrendbe és ennek alapján a Natura 2000 hálózat kijelölése. Ez a jogi aktus a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet elfogadásával vált teljessé. Ebben kihirdetésre kerültek a N2000 területek helyrajzi számai, az ezeken történő gazdálkodás szabályai. A gazdálkodók körében egyesek a mai napig sérelemként élik meg, hogy a területek kijelölése „megkérdezésük, érdekeik figyelembe vétele nélkül történt”. Olvassuk tovább az ismertetőt:

„A hazai területek kijelölése az irányelvben előírt kritériumok messzemenő figyelembe vételével történt. A “különleges madárvédelmi területek” és a „különleges természetmegőrzési területek” mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21,39%-a. A két területtípus átfedése közel 42%. A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épül (a jelölt területek 39%-a), de eddig még nem védett területek is részét képezik. Figyelembe véve hazánk egyedülálló természeti adottságait és a természeti értékeknek a legtöbb nyugat-európai országénál jobb megőrzöttségét, a hazai területkijelölés nagysága valamivel az EU átlag (18,16%) fölötti. Magyarországon a Natura 2000 területeket 46 közösségi jelentőségű élőhelytípus, 36 növényfaj, 91 madárfaj és 105 egyéb állatfaj jelentős hazai állományai alapján jelölték ki…

A nemzeti park igazgatóságok a konkrét területekre vonatkozó javaslatokat felterjesztették a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala számára (jelenleg e szervezet jogutódja a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért felelős Helyettes Államtitkársága). A területek listáját több hónapos, szakértők bevonásával történt egyeztetés követte, amelynek eredményeképp a javasolt lista véglegessé vált. A területjavaslatok értékelésében a Természetvédelmi Hivatal munkatársai mellett részt vett a Natura 2000 Tanácsadó Testület is.”

            A nemzeti védetté nyilvánítási eljárás hosszú érdekegyeztetéseihez, tárgyalásaihoz szokott magyar gazdálkodókban ellenérzést keltett, hogy a tulajdonukat érintő korlátozás „a hátuk mögött” bevonásuk nélkül született meg. Azonban általános alapelv, hogy a N 2000 területek kijelölése során a gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb szempontok tagországi szinten történő figyelembe vétele a közösségi joggal ellentétes. Ez nemcsak hazánkban okozott feszültséget, több ország gazdálkodói is jogi úton keresték a megoldást, de az eljárás szabályosságát az Európai Unió Bíróságának számos ítélete is megerősítette. Hazánkban a fő gondot az okozta, hogy pl. sok esetben állattartó telepek, vagy olyan nagy kiterjedésű helyrajzi számok is felkerültek a listákra, amelyek túlnyomó része szántó, de kisebb részük természetvédelmi szempontból értékes gyep, vagy vizes élőhely. Az állattartó telepek esetében a felújítások, fejlesztések engedélyeztetése egy ideig lehetetlen volt, ma már a hivatalok mérlegelés után nem gördítenek akadályt a védelmi célt nem veszélyeztető beruházások elé, sőt a pályázatok során plusz forrást jelent a területek N2000 státusza! Megindultak a helyrajzi számok megosztásai is. Az osztatlan közös tulajdonok kimérésének állami programja során a kimérést minden esetben megelőzi egy, a természetbeni állapot rögzítését szolgáló földhivatali eljárás, ami során alrészlet szinten elhatárolják a különböző művelési ágban használt területeket. A N2000 területekre fenntartási tervet kell készíteni, amit az elmúlt évek gyakorlata szerint kutatói műhelyek készítenek a területileg illetékes nemzeti park munkatársaival szakmailag egyeztetve, az érintett gazdálkodóknak már a csaknem kész terveket van lehetőségük véleményezni a tervek ismertetésére összehívott gyűléseken. Megítélésem szerint nagyban oldaná a kijelölések során keletkezett feszültséget, ha a tervek készítésekor már az előkészítő szakaszba bevonnák a gazdák érdekképviseletét ellátó Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, illetve – hiszen itt a tulajdonosi jogok korlátozását eredményező előírások megfogalmazása történik- az érintett tulajdonosokat.

A korlátozásokért cserébe az EU kompenzációt ad. Az egységes kérelmek beadása során az idén is mindenki tapasztalhatta, hogy lehetőség van N2000 területeken folyó gazdálkodás esetében támogatást igényelni a nem állami tulajdonú gyep- és erdőgazdálkodóknak, előkészítés alatt van a N2000 szántók esetében is ez a támogatás. Lehetőség van az EU LIFE Nature és Enviroment, LIFE+ támogatására is pályázni, minimum 25% önerővel.

Általános, tudományos vizsgálatokkal igazolt tapasztalat, hogy egész Európában rohamosan csökken a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek állatvilága, különösen az ízeltlábúak, és a madarak faj és egyedszáma. Ezt az intenzív, iparszerű mezőgazdaság rovására írják. A kutatások szerint lényegesen kisebb a csökkenés mértéke a N2000 területeken, ami igazolja ezen területek kijelölésének, fenntartásának jogosultságát. Mivel minden negatív természeti folyamat károsan befolyásolhatja a táplálék piramis csúcsán álló embert, így az emberiség jövőjét is, elmondható, hogy a N2000 területeken annak szabályai szerint folyó gazdálkodás össztársadalmi érdeket szolgál. A társadalomnak azonban megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni az itt a szabályokat betartva tevékenykedő, mindannyiunk egészségéért tevő gazdálkodókat.          Mint minden rendszer, így a N2000 hálózat működtetése során is felmerülnek megoldandónak gondolt problémák, ötletek. A Kisgazda Polgári Egyesület várja ezeket, és igyekszik segíteni megoldásukban, megvalósításukban!

Bodnár Mihály

KPE B.A.Z. megyei alelnök , NAK megyei osztályvezető

A N2000 területekre vonatkozó jogszabályok jegyzéke az alábbi linken érhető el:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/N2k_fennterv/3melleklet_Natura%20_jogszabalyokban_vegl.pdf