Húszéves megszállásuk alatt a Washington vezette szövetségesek és a támogatásukat élvező afgán kormányerők képtelenek voltak felszámolni a mákültetvényeket, így a közép-ázsiai ország a világ egyik legnagyobb „drogtermesztője” maradt. Sőt az ENSZ adatai szerint 2002-höz képest a 2010-es évek második felében átlagosan kétszer, egyesek években viszont több mint háromszor nagyobb területen termesztettek mákot. Aztán…
Az Alcis térinformatikai vállalat új műholdas elemzése szerint az afganisztáni Helmand tartományban 99 százalékkal csökkent a máktermelés. Korábban az ország ópiumtermelésének több mint felét ez a régió adta – közölte a Financial Times. A termesztés példátlan mértékű visszaesése annak következménye, hogy a tálibok tavaly áprilisban betiltották az ópiummák termesztését.
Ezzel párhuzamosan a búza vetésterülete csaknem 90 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági művelés alá vont földek összmértéke viszont negyedével csökkent, amit a szakértők részben az export bizonytalanságnak, részben pedig az agrárszektor szerkezeti átalakításának tulajdonítanak.
Az amerikai lap hangsúlyozta: hagyományosan Afganisztánból származik a világszerte feketepiaci forgalomba kerülő heroin zöme, a korábbi években viszont akkora készletek halmozódtak fel a csempészútvonalak mentén, hogy az ültetvények felszámolása azonnal nem fogja eltüntetni a drogot az utcákról.
Az ENSZ kábítószerügyi központja félelemmel vegyes várakozással tekint a jövő felé. Az EMCDDA ugyanis attól tart, hogy a heroinínség más, még pusztítóbb drogok, mint például a fentanil felé lökik a fogyasztókat. Hasonlóra már volt példa az ezredfordulón: a talibán az 1996-os afganisztáni első hatalomátvétele után szintén hadat üzent a mákültetvényeknek. Ez pedig Európában és az Egyesült Államokban a szintetikus kábítószerek fogyasztásának megugrásához vezetett.
Forrás: Magyar Hírlap
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20230716-a-nato-val-egyutt-valami-mas-is-eltunt-afganisztanbol
