A Debrecenben élő és alkotó Szabó Bálint, troli- és villamos felső vezeték szerelő olyan úszó vízi erőművet kísérletezett ki, melynek lapátjai a turbina helyzetétől függetlenül mindig függőleges helyzetűek a vízben.
Így nagyon magas hatásfokkal képesek dolgozni, s kiválóan használhatók áramtermeléshez. Mi köze a debreceni találmánynak Zalához? Hát az, hogy a prototípust a megye déli részén, a Mura folyón helyezték a vízre, s próbálták ki. – Korábban már volt nekünk a Murára kihelyezett úszó vízierő-művünk, de az műszaki okok miatt sajnos, nem váltotta be a reményeket – tájékoztatott Tislér István, Tótszerdahely polgármestere. – Miután kapcsolatba kerültünk Szabó Bálinttal és megtudtuk, hogy hasonló témával foglalkozik, arra ösztönöztük, próbáljon meg kidolgozni egy megbízható konstrukciót. Gépészmérnök szakemberek ez az egyetemi szaktekintélyek szerint is sikerült. Szabó Bálint elmondta, hogy régen hajón dolgozott, s azóta hobbija az áramlástan törvényeit felhasználó turbinákkal történő kísérletezés, vagyis az úszó vízi erőművek tanulmányozása. – Szabó Bálint gépészmérnök: „a Murán tesztelt prototípus finomítása során jöttem rá arra, hogy a leghatékonyabban akkor tudja forgatni az áramló víztömeg a turbinát, ha a vízbe merülő lapátok mindig függőleges helyzetűek – jelentette ki Szabó Bálint. – Ugyanis ebben az esetben a legkisebb a lapát úgynevezett vízbe merülési és kijöveteli ellenállása. A vízikerék lapátjai tehát minden forgási pillanatban merőlegesek az áramlás irányára, maximálva ezzel a víz áramlásával kinyerhető nyomatékot, illetve mozgási energiát. Ezt egy különleges technikai megoldással sikerült elérnem, de erről nem szeretnék részleteket elárulni, hiszen ez a találmányom lényege, ha elmondanám, évek munkájának gyümölcsét tenném szabad prédává. Konstrukcióm gyakorlatilag egy modern hajómalomnak felel meg, amely a hagyományos hajómalmokhoz képest többszörös energiatermelésre képes. A vízikerék geometriája hosszas kísérletezés eredménye alapján nyerte el mostani méretezését és alakját. Az illesztési pontok kialakítása és szerelése nagyon pontos, s azt is fontos kiemelni a turbinával kapcsolatban, hogy karbantartást gyakorlatilag nem igényel”. – Szabó Bálint azt is jelezte: a teszt helyszínével kapcsolatban azért esett választásuk a Murára, mert ez a folyó áramlástechnikai szempontból kiváló, valamint az évszak-független a vízhozama és a téli időszak tekintetében messze a legalkalmasabb vizünk, mert sohasem fagy be. Néhány évvel ezelőtt Tótszerdahelyen egy hajómalmot, azaz törpe vízi erőművet telepítettek a folyóra – így a Tótszerdahelyi Önkormányzat tehát nyitott volt az új megoldásokra és hathatós támogatást adott a kísérletekhez. Tótszerdahelyen Tislér István, illetve Tótszentmártonban Czapári Márton polgármester uraktól a legnagyobb segítséget kaptam és a turbina igen pozitív fogadtatásban részesült – köszönet nekik ezért – fejezte be a beszámolóját Szabó Bálint gépészmérnök. Azt is elmondta a feltaláló, hogy a félig elkészült tesztelés pontosan azt az eredményt hozta, amit várt tőle. Azaz a turbina üresjárati hatásfoka a vízben 95 százalék körüli, ami nagyon jó adatnak számít. Megtudtuk továbbá: komoly tervek vannak az általa kikísérletezett konstrukcióval. Magyarországon a 19. században nagyon sok hajómalom üzemelt, ma azonban méltatlanul kevés figyelmet kap a vízenergia ilyen jellegű hasznosítása. Pedig felmérései alapján Magyarország villamos energia-rendszerében napszaktól függetlenül és lokálisan jelentős százalékban tudna hozzájárulni az igények kielégítéséhez az általa feltalált turbina, ha az egész országra kiterjedő hálózatot építenének ki az alkalmazásával – ez pedig 100 százalékig tiszta zöld villamosenergiát jelentene. Hozzátette: egyébiránt hazánk uniós vállalása is, hogy növeli a zöldenergia felhasználásának arányát. A lehetőség tehát adott. Mint mondotta: „Nemrég megállapodást kötöttem a Novo Power nevű céggel, amely hasznosítani fogja a találmányomat. A turbina teljes hasznosítási jogát átadtam a részükre, a továbbiakban a vállalkozás biztosítja a találmányommal összefüggő menedzsmentet, a turbina végleges kifejlesztését, valamint világpiacra való bevezetését”. Rövidesen megkezdődnek a találmány terheléses mérései, a tavaszi áradásokat követően. Az eszköz jelenleg Tótszentmártonban „pihen”, s várja a tavaszt. Czapári Márton, a település polgármestere elmondta: az ötletet a Tótszerdahelyen polgármester kollégájával egyetértésben jónak tartják, s abban bíznak, hogy mindkét Mura-menti település kap egyet-egyet a törpe vízi erőműből, ha majd elindul a sorozatgyártás. (Forrás: zaol.hu)
A Polgári Kisgazdák nagy örömmel látják azt a nagyon gyakorlatias megközelítést, amely végre felismeri azt, hogy az áramló természetes vizekben mekkora energia rejlik, és ezt egy kis ügyességgel akár hasznosítani is tudjuk. Az itt ismertetett technikai megoldáshoz hasonló volt az egykoron világszínvonalú óbudai gőzhajó-gyártás által a Dunán alkalmazott excentrikus lapátkerék a XIX. század második felében. Akkor, amikor már több bárkából álló és gabonával terhelt uszályoknak az árral szemben történő vontatásához kiemelkedően nagy vonóerőre volt szükség. Az excentrikus szerkezet a hajó oldalain dolgozó lapátkerekek lapátjait mindig úgy állította be, hogy azok a vízbe merülve végig közel függőleges helyzetűek voltak. Sajnos ez a technika a lapátkerekes gőzhajók kimúlásával és Josef Ludvig Frantisek Ressel cseh erdész által 1827-ben megalkotott hajócsavar elterjedésével a feledés homályába merült.
Örömmel értesültünk arról, hogy az ötlet korszerű formában ismét kidolgozásra került, ami napjainkban azért önálló szabadalom, mert ma már nem a mozgási energia átadására, hanem a víz áramlási energiájának hatékony forgató-nyomatékká alakítására használható fel. Aki már jár Őrtilosban a Mura partján, az láthatta, hogy milyen ereje van a Murának ott, ahol a Drávába torkollik. A természetnek ezt az ajándékát hiba lenne nem hasznosítani. Szabó Bálint mérnök úrnak, akinek nagyon sok munkával kellett kikísérletezni, egy rég elfelejtett technika újszerű alkalmazását, a legnagyobb elismeréssel kívánnak a Polgári Kisgazdák további szakmai sikereket. (KPE)
