A Zala megye dél-nyugati szélén kanyargó Mura-folyó a Kerka-patak betorkollásától a Mura Drávába történő torkollásáig határfolyó Horvátország és Magyarország között.
Az országhatár és a Zalai-dombvidék dél-nyugati pereme között elhelyezkedő síkvidék a Mura-mente. A tájképet a gyors sodrású, a partjait változatosan építő és romboló, majd ismét zátonyokat képező Mura-folyó határozza meg. 1945 után bő 40 esztendőn át ez a terület katonailag zárt volt, ezért a természetes élővilág viszonylag háborítatlanul maradt meg. A Mura Letenye és Muraszemenye között még a Zalai-dombság terep-kiemelkedései között kanyarog, majd Letenye alatt a síkságra kiérkezve a folyó sodrása lelassul, és jellegzetes teraszokat épít. Altalaja kavicsos hordalék. (Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park/www.bfnp.hu)
Dobri Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület Zala Megyei Szervezetének az elnöke: Dél-Zalában az egyetlen értelmes megoldás az idegenforgalom szervezésében az, ha az egyes idegenforgalmi kisvállalkozások egy közös információs hálózatba szervezik önmagukat, és így minden szálláshely szolgáltatás, illetve vendéglátóhely tud az érdeklődő számára használható felvilágosítást adni arról, hogy hol lehet vízi járműveket bérelni a Gyékényesi-tavon, kenut a Mura-folyón, valamint lovagolni Nagykanizsán, a Csónakázó-tó partján. Az országgyűlési képviselő – Cseresnyés Péter – 16 éve azon dolgozik, hogy Dél-Zala néhány esztendő múltán Nyugat-Európa színvonalát közelítő, fejlett térség legyen. A választópolgárok döntöttek, amikor a szavazataikat Cseresnyés Péterre adták, hiszen így most folytatódhat az a térségfejlesztési munka. Dél-Zala ügye, éppen annak a nemzetközi vonatkozásai miatt, azaz a horvát – magyar – osztrák – szlovén kapcsolódások miatt fontos terület. (KPE)
