Amikor talajkondicionálásról beszélünk, a talajállapotba avatkozunk be azzal a céllal, hogy javítsuk a talaj fizikai-biológiai állapotát és tápanyag-szolgáltató képességét. Ennek a külső beavatkozásnak számos formája ismert, legősibb módszere a szerves trágya kijuttatása.
A trágyában jelenlévő szerves tápanyagok és mikroorganizmusok évszázadok óta fejtik ki talajjavító hatásukat. A jelentős mértékben lecsökkent állatállomány miatt kialakult szűkös szerves trágya-forrás, a nehézkes és sokszor költséges kijuttatás azonban szükségessé tette újabb talajkondicionálási megoldások létrejöttét, amelyek közül a legelterjedtebb a baktérium – trágyázás. A mezőgazdaságban számos céllal használhatunk baktérium trágyát, de az adott termék kiválasztásánál mindig a cél tisztázása a legfontosabb szempont. Egyes készítmények célzottan a tápanyag-feltárásra, azaz a nitrogén-megkötés, foszfor-, vagy kálium-mobilizáció. fókuszálnak. A másik nagy csoportot pedig a szárbontó készítmények alkotják.
A szárbontó mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények használata napjainkban reneszánszukat élik. Ugyanakkor nagyon fontos tisztázni, milyen előnyökkel is jár a szármaradvány-mentes terület a gazdálkodó számára. Az el nem bomlott szerves anyag rontja a talaj szerkezetét, fizikai tulajdonságait, művelhetőségét és víz-háztartását. A megmaradt szárrészek miatt üregek maradnak a talajban, ez ronthatja a vetés minőségét és ilyen körülmények között a mag nehezebben, alacsonyabb hatékonysággal csírázik ki. A le nem bomlott növényi maradványok ezeken túlmenően akár jelentős növény-egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A növényi maradványok (gyökér és szár) nagy mennyiségű biomasszát jelentenek, optimális feltételek esetén feltáródnak a benne lévő tápelemek és így felvehetővé válnak a következő növényi kultúra számára.
A baktériumok szárbontásával számos előnyre tehetünk szert, de így is felmerülő kérdés: miért van szükség baktérium trágya használatára? Az intenzív növénytermesztést megelőzően a mikroorganizmusok száma, fajgazdagsága optimális volt. A talajban élő őshonos baktériumok száma és diverzitása a szűk vetésforgónak, a felhasznált kemikáliáknak és műtrágyáknak köszönhetőn azonban folyamatosan csökken. Ezért ha célirányosan szeretnénk elérni valamilyen eredményt, akkor az adott hatásért felelős mikroorganizmusok felszaporodását kell elősegítenünk. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az adott baktérium egyedszámát talajoltással növeljük. Minden szárbontó baktérium készítményekről is elmondható, hogy kettős elvárásnak kell megfelelniük. Egyrészt több ponton kell, hogy támogassák a szárbontási folyamatokat, így növelve azok hatékonyságát. Ugyanakkor pedig felhasználóbarátnak is kell lenniük, ami azt jelenti, hogy minden, a gyakorlatban általánosan előforduló folyékony trágya, illetve növényvédő-szer szóró munkagéppel kijuttathatóak legyenek, és hosszú ideig lehessen tárolni őket. Mivel a baktériumok optimális körülmények között akár 10-15 percenként osztódnak, így a számuk hatványozottan növekszik. Ezért fontos, hogy olyan készítményt válasszunk, ami szerves anyagokat is tartalmaz, így vitaminokat, szacharidokat, szénhidrátokat, melyek a baktériumok táplálékául szolgálnak, így azok a külső hatásoktól, talajviszonyoktól függetlenül fel tudnak szaporodni. (Forrás: agroforum.hu/Vincze István)
