A mezőgazdasági öntözés helyzete Magyarországon

MTI Fotó: Varga György

A 138/2004/EK rendelet alapján a gazdálkodók, mint minden évben, most is jelentették az előző esztendőre vonatkozó, 2017-es öntözési adataikat. A számok azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók 64,4 százaléka, vagyis majdnem a kétharmada öntözte gazdaságát az előző évben, de számos esetben csak igen kis területen és igen kevés öntözővíz felhasználásával.

Az egyre melegedő időjárás és a kiszámíthatatlan csapadékmennyiség miatt az öntözés mellett voksolók száma növekszik. 2017-ben a márciustól augusztusig tartó időszak csapadékmennyisége alatta volt a sokéves átlagértéknek, így ekkor valóban fontos volt a növények részére a megfelelő víz mennyiség kijuttatása. A mezőgazdasági üzemekre engedélyezett éves vízmennyiség területi eloszlása jelentősen egyenlőtlen Magyarországon, amely nem meglepő a földrajzi adottságok függvényében. A Dél- és a Közép- Alföld területén több mint 100 ezer hektáron van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak az öntözésre, ugyanakkor az összes öntözésre engedélyezett mezőgazdasági terület Magyarországon 126 ezer hektár. Az összes, a mezőgazdasági területek öntözésére engedélyezett vízmennyiség pedig 222 millió köbméter volt 2017-ben. – A valóban felhasznál öntözővíz-mennyiség 2017-ben összesen 124 millió köbméter volt, ami igencsak elmarad a 222 millió köbméter engedélyezett öntözővíz-mennyiségtől. Az öntözővíz forrása több mint 92 százalékban felszíni víz volt, míg több mint 6 százaléka felszín alatti víz volt. A maradék 2 százalék arányú öntözővíz-mennyiség pedig parti szűrésű vízből lett kiaknázva. Összegezve az adatokat, a tények azt mutatják, hogy az öntözött és öntözésben nem részesült mezőgazdasági területek hozamait összehasonlítva pontosan kimutatható az öntözés hozamnövelő hatása. (Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet – Statisztikai Jelentések)

A termelő üzemek, és az egyéni gazdák számára nem feltétlenül a hozamfokozás a lényeg, ők jövedelem-érdekeltek. Ez viszont sokszor azt jelenti, hogy az alacsonyabb hozamok mellett (és az ezért kialakuló magasabb felvásárlási árak következtében) nagyobb a jövedelmük, vagyis a nemzetgazdaság és a termelők (a gazdák) között ellenérdekeltség lép fel. /Forrás: Dr. Paál Sándor (PhD) gazdálkodás- és szervezéstudományi kutatásai, Kaposvári Egyetem, 2006-2009/KPE/