Kijelentette azt is: a Nyugat nem végezte el a józan mérlegelést a kérdésben.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a konfliktust el kell szigetelni. A nyugati országok ugyanakkor globalizálni kívánják azt – mutatott rá.
Orbán Viktor kijelentette: egy háborúba akkor lehet beszállni, ha meg tudod mondani, mi a célod, és milyen eszközökkel fogsz élni. Ha nem így van, a politika a végén nem tud elszámolni az emberéletekkel – emelte ki.
A kormányfő úgy fogalmazott: a legrosszabb érzése van a háborúval kapcsolatban. A frontvonalak nem változnak, mégis tízezrek halnak meg anélkül, hogy tudnánk, mikor lesz vége. Eközben egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be, amelyek elérhetnek minket, akik a béke oldalán állunk – mondta.
Orbán Viktor Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásáról szólva kijelentette: óvatos lenne ezekkel a tervekkel. Ahhoz ugyanis minden tagállamnak hozzá kell járulnia, és egyelőre nem tapasztalja a magyar parlament részéről azt a “leküzdhetetlen vágyat”, hogy két éven belül megszavazza azt.
Rámutatott: nem megkerülhető az a kérdés, hogy szabad-e megkezdeni a tárgyalást egy olyan országgal, amely területi háborúban van, így nem tudható, mekkora a területe, mennyi a népessége. Ugyanis az egész európai uniós rendszer, például a támogatások kiosztása ezen adatokra épül – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök kitért arra: ha pénzt akarunk adni Ukrajnának, többet kell befizetni az uniónak és kevesebbet fogunk kapni. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyik évente a befizetés és a kapott pénz összegét tekintve 2 milliárd eurónyi pozitív szaldóval zár – mondta.
Kiemelte: ha pénzt adunk Ukrajnának, nem tudunk pénzt adni Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Horvátországnak, nem tudunk pénzt adni a kevésbé fejlett országoknak, mert mindenre nincs.
Azt mondta: erre az a válasz, hogy “vegyünk föl hitelt”. De ha hitelt veszünk fel és azt nem az Európai Unióra költjük, nem fejlesztjük belőle az európai gazdaságot, hanem odaadjuk valaki másnak, “akiről tudjuk, hogy soha nem fogja tudni visszafizetni”, az azt jelenti, hogy “odaadtuk a gyerekeink, meg az unokáink pénzét és jövőjét valaki másnak” – fogalmazott.
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért nem kapjuk meg a pénzt, úgy válaszolt: “lehet, hogy annak egy része már Ukrajnában van”. Amikor nincs arra sem pénz, hogy Ukrajnának a már megígért összegeket odaadjuk és újabbakat ígérgetünk, és van valaki, aki nem kapta meg a pénzt, akkor jogos a gyanú, hogy lehet, hogy ez a pénz már nincs is meg – mondta. Hozzátette: ezt nem tudjuk világosan, mert Brüsszel nem beszél világosan ebben az ügyben.
Arról is beszélt, hogy körülbelül 3 milliárd euróval tartozik Brüsszel Magyarországnak, mert “mi befizetjük, amit be kell fizetni, de amit nekik ide kellene adni, az nem jön”, ezért kialakul egy adósság. “Most ők húzzák az időt, most már nem azt mondják, hogy nem adják oda”, hanem azt mondják, hogy az igazságügyi rendszer működéséről feltennének még néhány kérdést – mondta.
Megjegyezte: most kaptunk kilenc kérdést, például, hogy van-e elég irodahelyisége a bíróknak.
Ezek komolytalan kérdések, tehát az egész vita most már abszurd – jelentette ki.
Azt mondta: Magyarország minden vállalást teljesített, de Brüsszel nem akarja ideadni a pénzt, “és kínban fogant, időnyerési célból föltett kifogásokkal él”.
A kormányfő kifejtette: a brüsszeli bürokraták a lengyel választások eredményére várnak, “a brüsszeliek szeretnék megbuktatni a lengyel kormányt”, és baloldali kormányt szeretnének Lengyelországban. Mindent meg is tesznek ennek érdekében, “nem tudjuk, hogy sikerrel járnak-e” – mondta.
Kiemelte: október közepén van a választás, és abban reménykednek Brüsszelben, hogy ha baloldali kormány jön, akkor Magyarország majd egyedül marad, és “könnyebben elbánnak velünk”. De ha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor a két ország egymást mindig meg fogja védeni, és akkor viszont Brüsszelnek kell engednie – hangsúlyozta.
Forrás: hirado.hu
