Az egyik legfontosabb éltető elem az élelmiszer-biztonságban is kulcsfontosságú, valamint a hajózásban betöltött szerepe is megkérdőjelezhetetlen. Magyarország világszerte kiemelkedő és máig széles körben elismert vízügyi szakértelemmel, ismeretanyaggal, illetve infrastruktúrával rendelkezik.
Felszíni víztisztító mű Budapesten. – A kép forrása: muemlekem.hu
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által koordinált Vízipari Pályázati Program célja, hogy a magyar vízipari cégek kiváló képességeiket nagyobb mértékben kamatoztassák a külpiacokon, hiszen ezzel a magyar gazdaság javát szolgálják. A vízipar magában foglalja az ember által különböző célokra használt vizek kinyeréséhez, előállításához, szállításához, tisztításához használt létesítmények és technológiák előállítását, másfelől a túl sok, a túl kevés, vagy a szennyezett vizek kártételeivel szembeni védekezési megoldások kidolgozását is. Többek között ide érthető az ár- és belvízvédelem, az ivó- és szennyvízkezelési beruházások és szolgáltatások összessége, az öntözés, az ezekkel kapcsolatos tervezés, kivitelezés, kutatás, modellezés és innováció. Rendkívül széles tehát a skála; a víz kérdése pedig a gazdaság szinte minden ágazatában megjelenik, gondoljunk csak az ipari és mezőgazdasági felhasználásra, a geotermikus energiára, a víz élelmiszer-biztonságban, vagy éppen a hajózási navigációban betöltött szerepére. Magyarország Nemzeti Vízstratégiája, a Kvassay Jenő Terv alapján a magyar vízipar kiemelt szereplői az állami és önkormányzati tulajdonban lévő ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást ellátó cégek, a vízi közművek.
A Mohácsi Vízkivételi Mű „agya”. – A kép forrása: maszesz.hu
A versenyszféra területén továbbá azok a környezetvédelmi és vegyipari vállalatok tartoznak ide, amelyek tevékenysége összefügg a víztisztítással, akár valamilyen technológiai eszköz, komplett rendszer, vagy tisztítóanyag beszállítása, vagy ezen eszközök üzemeltetése, szervízelése révén. Tágabb értelemben véve például a szennyvíziszap és annak kezelése, abból komposzttermék előállítása is ebbe a kategóriába tartozik. A Magyar Víziközmű Szövetség elemzői a víziparban mintegy háromszázötven társaságot azonosítottak. A vízipari vállalatok jelentős részét mikro-vállalkozások alkotják, mivel a cégek több mint negyvenöt százaléka tíz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat.
Útban a Balatonról hajóval a Sió-csatornán keresztül a Duna felé. – A kép forrása: forum.index.hu
A munkahelyteremtés szempontjából a legjelentősebbek a vízipari szerelvények, csővezetékek beszállítói, valamint az ivóvíz- és szennyvízkezeléssel foglalkozó cégek, de jelentős számú munkavállalót foglalkoztatnak a szivattyúgyártó és -forgalmazó vállalatok is. Ez a három profil a víziparban dolgozók közel ötven százalékát képviseli. A tervezéssel, beruházás előkészítéssel foglalkozó hazai kis- és középvállalkozásokra jellemző, hogy a szakértelmük nemzetközileg is elismert, versenyképes. Az európai uniós sztenderdekkel összhangban lévő magyar mérnöki szolgáltatások egyik fontos versenyelőnye, hogy a nyugatihoz képest a hazai munkaerő költsége alacsony. Ugyanakkor a magyar vízipar innovációs képessége magas, számtalan egyedi megoldással tudunk szolgálni a komplex problémák kapcsán, nem csupán a kivitelezés, hanem az üzemeltetés oldaláról is, ezzel fenntarthatóbbá téve a hazai cégek által kínált módszereket. Továbbá a tőkeerősebb uniós országok vállalkozásai gyakran alkalmaznak alvállalkozóként magyar kis- és középvállalkozásokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ezért célul tűzte ki, hogy elősegítse a hazai vízipari szereplők részesedésének növelését nagy volumenű külföldi vízügyi projektekben. Magyarország világszerte kiemelkedő és máig széles körben elismert vízügyi szakértelemmel, ismeretanyaggal, illetve infrastruktúrával rendelkezik. Ezért a pályázat célja, hogy a vízipari cégek kiváló képességeiket nagyobb mértékben kamatoztathassák a külpiacokon, hiszen ezzel a magyar gazdaság javát szolgálják az export növelése és diverzifikációja által. A program keretében infrastrukturális beruházásokat megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok, stratégiai dokumentumok, valamint pilot (kísérleti) projektek költségeinek társfinanszírozására nyílik lehetőség. Ezen területek mellett külföldi vízügyi szakértők, szakemberek magyarországi képzésének, hazai cégek szakkiállításokon, rendezvényeken történő részvételi költségeinek a megtérítésére, vízgazdálkodási tananyagok és könyvek összeállítására, illetve fordítására is igényelhető forrás. A hazai vízipari cégek külpiaci tevékenységének támogatására a Külgazdasági és Külügyminisztérium immár harmadik éve biztosít projektenként legfeljebb tizenötmillió forint összértékben vissza nem térítendő támogatást a Vízipari Pályázati Program keretében. A pályázat egyedülálló, célja a magyar vízipari cégek exportképességének fejlesztése annak érdekében, hogy a magyar vállalatok a nemzetközi referenciák birtokában akár önállóan is nemzetközi beruházások sikeres vállalkozóivá vagy beszállítóivá válhassanak. A felsoroltakon túl a program révén a Külgazdasági és Külügyminisztérium ismeretei is bővülnek a hazánkban elérhető vízipari innovációk tekintetében, így azok külpiaci promóciója is hatékonyabbá válik. (Forrás: Magyar Hírlap/Domján Vivien)
A Sió-csatornán hajózva, Tolna megyében, a Gemenci erdőben. – A kép forrása: forum.index.hu
Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Türr István, Kvassay Jenő, Hank Olivér és Dr. Mosoni Emil hazájában az lenne a furcsa, ha az utókor nem fejlesztené világszínvonalra a magyar vízipart. (KPE)