A portfolión megjelent írásból a számunkra legfontosabb részleteket emeljük ki.
Az elmúlt hetekben többször írtunk arról, hogy a kormány minden korábbinál nagyobb pénzügyi forrásokat kíván biztosítani a vidék, az agrárium fejlesztésére. Meggyőződésünk, hogy a felismeréshez, ami a támogatás biztosításáig vezetett, fontos hozzájárulást jelentett a koronavírus járvány gazdaságra széles körben kiható, nyomasztó eredménye.
A pénzügyi források biztosítása olyan mértékben, ahogyan ezt most előzetesen jelezték, megváltoztatja az egész magyar vidék arculatát. Ismét előtérbe kerül a földtulajdonlása körüli vita, áru a föld, vagy nemzeti közös vagyon. A magyar Alkotmány biztosítja a tulajdon védelmét és ezen a bekövetkező nagymértékű beruházások sem változtathatnak.
A tulajdonviszonyok tisztességes fenntartása és szükséges mértékű változtatása csak az alkotmányos keretek között képzelhető el.
Az elmúlt évtizedben a KPE folyamatosan napirenden tartotta annak az anomáliának megszüntetési igényét, ami abban jelentkezik, hogy a földtulajdon megszerzése olyan módon és rendszerben van korlátozva, aminek alapján a falvakban élő fiatalok döntő része el van zárva attól, hogy elismert földmíves szakmával rendelkezzen.
Megismételjük, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatása, ennek alapján a 8. általános iskola elvégzése utáni szakvizsga letétele minden falusi magyar gyermek számára ingyen, biztosított kell legyen. A legnagyobb pénzügyi források biztosítása is csak kétséges eredményeket hozhat, ha hiányzik a szükséges, szakmailag felkészült munkaerő. TKB
A vidékfejlesztési programokban eddig Magyarország 15 százalékos társfinanszírozási arányt vállalt az EU-tól érkező összeg mellé. Ez az állami költségvetés számára rendszerint kedvező volt, nem terhelte meg ugyanis különösebben, viszont mégiscsak kiegészítette a magyar állam, így az előző hétéves uniós ciklusban ez az összeg 1000 milliárd forint körül volt. A januárban megjelent rendelet lényege, azon túl, hogy a vidékfejlesztési alapból 25 százalékot áttesz a kormány a garanciaalapba, hogy az eddigi 15 százalékos társfinanszírozási arányt az új uniós ciklusban 80 százalékra emeli a kormány.
Ez már az idei évben is így működhet, annyi megjegyzéssel, hogy még a régi Közös Agrárpolitika szabályai mentén, de már új forrásokból. A 2027-ig kiosztható agrárpénzek volumene 7500 milliárd forintra növekszik, ami ugrásszerű növekedés.
Egyszerre van ebben a döntésben gazdaságszerkezet-átalakítási szándék, vidéki népességmegtartó szándék, és természetesen politikailag is fontos a vidék szerepe, az élhetőséget javítani kell. A kormányzat felismerte, hogy a vidék nagyobb léptékű fejlesztésre szorul, meg kell szólítani ezt a kört. Azt is érdemes felidézni, hogy a magyar gazdaságot mindig az a vád éri, hogy autóipari beszállítói és ahhoz kapcsolódó körtől közvetlenül 20, közvetetten talán már a 30 százalékban is függ. Közben van a magyar mezőgazdaságnak egy 5 százalékos részaránya a GDP-ben, ha ehhez hozzászámoljuk az élelmiszeripart, a kiszolgáló ágazatokat, inputanyagot, kereskedelmet, akkor már eléri ez az arány a 10 százalékot.
Az elmúlt 15 évben a lengyel mezőgazdaság elszáguldott mellettünk.
Egyébként ők a 15 százalékos nemzeti társfinanszírozási arányt 37 százalékra emelték, elsősorban a beruházásokra helyezték a hangsúlyt. Nyilván sok szempontból más a lengyel agrárium, sokkal nagyobb például a szövetkezési hajlandóság.
A magyar agrárium messze van ettől. Nálunk még mindig sakktáblaszerű kis parcellákat látni. Nincs együttműködés. Ebben szerepet játszik az is, hogy a normatív támogatás miatt nagyon magas a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége, óriási likviditásbőség van a területen, ezért nincs kényszerítő erő az együttműködésre. Ha a normatív támogatásokat megszüntetnék, akkor eljönne ez a kényszerállapot.
Forrás: portfolio.hu, Ferko Nikolett, Csiki Gergely
Az eddig leírtak a portfolióból átemelt megállapításokat és véleményeket tartalmazzák. A konkrét terveket, a kitűzött célokat szükséges megvitatni a pénzügyi szakembereken túl azokkal is, akiknek az életéről, a tulajdonáról, a jövőjéről van szó. A KPE készen áll arra, hogy a kisgazdák véleményét mindenkor őszintén továbbítsa a döntéshozókhoz. TKB
