A múlt hét végén a kormány bejelentette határozottnak tűnő, két szakaszos újranyitási tervét, pénteken azonban Orbán Viktor és Gulyás Gergely is kibiggyesztett a tervre egy kérdőjelet. A miniszterelnök pénteken a járványhelyzet romlásáról számolt be, Gulyás Gergely pedig kijelentette, a harmadik járványhullám veszélye közvetlen, az oltóanyagok hatékonyak, de a terjedése gyorsabb a mutánsnak. Kedden Müller Cecília országos tisztifőorvos elárulta: a brit mutánst 24 esetben már Magyarországon is kimutatták. Megnéztük, mennyire veszélyes a szóban forgó brit „szupervírus”, hogyan alakulhatott ki, hogyan terjedt szét a világban és keresztbe tehet-e a magyar újranyitási tervnek.
Megfejtettek egy rejtélyt
Durván két hónappal ezelőtt, december végén érkeztek az első hírek arról, hogy brit tudósok egy csoportja valószínűleg megfejtette a rejtélyt, miért terjedt Nagy-Britannia durván 1,6 millió lakosú Kent megyéjében a szigorú lockdown ellenére gyorsan a koronavírus:
AZONOSÍTOTTÁK A KORONAVÍRUS EGY ÚJ MUTÁCIÓJÁT, A B.1.1.7 JELZÉSŰ VARIÁNST, MELY A JELEK SZERINT 30-70 SZÁZALÉKKAL GYORSABBAN TERJED, RÁADÁSUL A STATISZTIKAI ADATOK SZERINT HALÁLOSABB IS LEHET, IGAZ, EZZEL KAPCSOLATBAN NEM EGYÉRTELMŰEK A VÉLEMÉNYEK.
A tudósok kizárták annak lehetőségét, hogy a megyében csupán azért szabadult volna el a vírus, mert az ott élők nem tartják be a járványügyi intézkedéseket:
A Kent megyében élők nem rendeznek állandóan házibulikat és nem járnak mindannyian ugyanabba a boltba
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban a brit egészségügyi minisztérium szóvivője, Ruairidh Villar a CNN-nek.
Miközben az október végi szigorú brit korlátozások a legtöbb országrészben megtették hatásukat, Kent megyében a korlátozások nem voltak olyan hatásosak, kis megtorpanás után folytatódott a második járványhullám novemberben is. Kutatások szerint az agresszívebb törzs leginkább közösségi fertőzés útján terjed, ragályos például repülőutak alkalmával is.
SZEPTEMBERBEN KENT MEGYÉBEN MÁR BIZTOSAN TERJEDNI KEZDETT A BRIT MUTÁNS NÉVEN ELHÍRESÜLT VÍRUSVARIÁNS, NOVEMBERBEN PEDIG GÓCOSODOTT.
A brit járványügyi statisztika (mely fényévekkel előzi a hibák alapján vélhetően kézzel frissítgetett magyar statisztikát) nyilvánosan elérhető megyénként is, a helyi statisztikai hivatal (NHS) adataival összevetve az új fertőzéseket tekintve a következő riasztó kép rajzolódik ki (lásd grafikon). Jól látszik, hogy a brit tudósok miért gyanakodtak valamilyen a vírus terjedését befolyásoló tényezőre: a lockdown alatt is látványosan gyorsabban terjedt a vírus Kent megyében, mint az Egyesült Királyság egészében. Pedig nem kellett hozzá sok idő, hogy Londonban is detektálják a mutáns koronavírus verziót, amely gyorsan szétterjedt egész Nagy-Britanniában.
Halálosabb-e vagy sem?
A gyorsabb terjedés kérdése lezártnak tekinthető, legfeljebb a ragályosság szintjében lehetnek viták (30 vagy 70 százalékkal fertőzőbb). A brit kormány tudományos főtanácsadójának január 22-i nyilatkozata szerint ugyanakkor vannak arra mutató – egyelőre nem egyértelmű – jelek, hogy a koronavírus brit variánsa a korábbi változatnál valamivel több halálesetet okozhat.
Tanulmányaik szerint például a hatvanas éveikben járó férfiak esetében ezer koronavírus-beteg közül az eredeti vírusváltozattal történt fertőződés esetén hozzávetőleg tíznek, az új koronavírus-variáns okozta fertőződés esetén mintegy 13-14-nek a halála valószínűsíthető.
Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezekkel a számokkal kapcsolatban nagyon sok a bizonytalanság, sok vizsgálat szükséges annak kiderítésére, hogy ez valóban így van-e.
A nyilatkozat másnapján több, az idézett tanulmányt ismerő vagy annak elkészítésében részt vevő kutató azt nyilatkozta, talán korai volt messzemenő következtetéseket levonni az első eredményekből, de minden estre vizsgálják a kérdést.
Honnan jöhetett?
A Cambridge-i Egyetem professzora, Ravi Gupta kutatásai szerint a mutáns variánshoz köthető DNS-mintákat nagyon kevés korábbi mintában lelték fel, úgy is fogalmazhatunk, a „semmiből került elő”. Szinte kizárt, hogy meg tudnák találni a „nulladik beteget”, azonban van egy elméletük, hogyan alakult ki a mutáns.A professzor több olyan beteget is vizsgált, akik nem tudták legyűrni a vírust, de sokáig küzdöttek vele.
Egyes betegek szervezetében három hónapig is jelen volt a vírus, így volt ideje mutálódni, és ez egy sokkal gyorsabb változás, mint amikor egyik gazdatestből egy másikba jut be a vírus.
Az egyik ilyen páciens mintájában – aki sajnos életét vesztette a betegségben – talált a brit variánssal közel azonos mutációt a kutató. Valószínűleg a brit variáns nulladik páciense is egy ilyen nem megfelelően működő immunrendszerrel rendelkező beteg volt.
A mutáns terjedése
Miután azonosították a mutációt, a világ virológusai gőzerővel kezdték el kutatni a mutáns jeleit minden országban, sok kormány döntött úgy december végén, hogy megpróbálja lezárni határait a britek előtt a vírusvariáns bejutásának megfékezése érdekében, nem sok sikerrel.
Jelenleg legalább 70 országban van jelen a brit mutáns, a terjedés fontosabb állomásai:
- December 20-án Németországban kimutatták a B.1.1.7 jelzésű mutációt egy nő szervezetében, aki december 20-án érkezett Németországba Nagy-Britanniából rokonlátogatásra repülővel.
- A variáns még viszonylag ritka az Egyesült Államokban, vasárnapig csak 690 fertőzésben azonosították, de két és fél hetente megduplázódik az általa fertőzöttek száma, akárcsak a világ más államaiban. Jelenleg már 33 tagállamban van jelen, és 35-45 százalékkal gyorsabban terjed, mint az Egyesült Államokban korábban felbukkant koronavírus-változatok.Az Egyesült Államokban a CDC becslése szerint márciusban válhat a domináns variánssá a brit mutáns.
- December 26-án több európai országban detektáltak eseteket, így többek között Olaszországban, Dániában, Franciaországban, Svédországban és Spanyolországban.
- Január 21-én Angela Merkel drámai szavakkal élt, úgy nyilatkozott, újabb, és az eddigieknél sokkal pusztítóbb járványhullámmal fenyeget a brit mutáns koronavírus. Erre hivatkozva meghosszabbította a német korlátozások hatályát, és európai szintű védekezésre szólította fel szomszédjait és az európai országokat.
- A szomszédos Ausztriában január végén már tömegesen volt jelen a brit variáns, az elvégzett szennyvíz-vizsgálatok szerint a koronavírus-mennyiség 74 százaléka a brit variáns örökítőanyagát hordozza.
- Múlt pénteken pedig Szlovákiából jelentették, hogy a koronavírus brit mutációja gyorsan elterjedt az országban, már ez tehető felelőssége az új koronavírus-megbetegedések döntő többségéért, a fertőzések 71 százalékáért a brit variáns a felelős. A szlovák kormány a szigorú korlátozások és a hétvégente zajló országos tesztelések ellenére sem volt képes letörni a koronavírus terjedését mutató járványgörbét.
- Magyarországon is megjelent a brit mutáns: „eddig 24 esetben mutattunk ki Magyarországon brit mutánst, brazil, afrikai törzset még nem találtuk meg” – jelentette ki Müller Cecília az operatív törzs keddi tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva.
A brit mutáns, mivel jellemzően éppen korlátozások és lockdownok közepette érkezett az egyes országokba, és mivel a jelek szerint főleg közösségi fertőzés útján ragályos, jellemzően nem robbantotta be a járványt az érintett területeken, ez látszik a koronavírus-világtérképünkön és a régiós statisztikákon is:
A korlátozások úgy néz ki, egyelőre működnek a brit mutánssal szemben (persze azt nem tudhatjuk, hogy brit mutáns nélkül mennyire csökkent volna az új fertőzések száma). Az oltási kampányoknak szakértők szerint még csak minimálisan lehet hatása a járványügyi statisztikára, de hamarosan ez a faktor is beléphet a képbe.
A NAGY KÉRDÉS AZ AZ, HOGY MI TÖRTÉNIK, HA AZ ORSZÁGOK – AHOL MÁR JELEN VAN A BRIT MUTÁNS – ELKEZDENEK LASSAN LAZÍTANI.
Magyar újranyitás
Orbán Viktor csütörtökön és pénteken, Gulyás Gergely a pénteki kormányinfón beszélt a két szakaszos újranyitásról. Összességében az eddigi jelzésekből úgy tűnik, a kormány alapvetően két fő tényezőt vizsgál majd meg, ami alapján döntést hoz az ország újranyitásáról:
- a februári konzultáció eredményére kíváncsi,
- és a járványügyi helyzetet mérlegeli.
Forrás: portfolio.hu, Turzó Ádám Pál
