Pénteken délelőtt 10-kor elkezdődött és kedd reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők február utáni újabb személyes csúcstalálkozója, amelynek az volt a célja, hogy megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és vele párhuzamosan a 2021-2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről. Ez végül sikerült, mert Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor posztolta ki, hogy megvan az alku. A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételükről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott. Az alábbiakban összefoglaltuk azt a hat legfőbb témakört, amely mentén meg kellett egyeznie a vezetőknek és hírfolymunkban beszámoltunk a csúcstalálkozó fontosabb híreiről, értesüléseiről, nyilatkozatairól.
Itt az összes részlet eredetiben!
Aki az összes részletre kíváncsi, hogy pontosan miről állapodtak meg a tagállami vezetők kedd kora reggelre, ebből a hivatalos pdf dokumentumból megtudhatja. A lényeg: végül 750 milliárd eurós maradt a helyreállítási alap keretösszege (NextGenerationEU), és 1074 milliárd euró maradt a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF), azaz összesen egy 1820 milliárd eurós csomagot fogadott el a 27 tagú közösség 2018-as árak mellett. Ez idei folyó áron 809+1117 milliárd euró, összesen 1867 milliárd euró.
A NextGenerationEU belső szerkezete úgy változott meg, hogy az eredeti 500-ról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem térítendő támogatási rész, és 250-ről 360 milliárd euróra emelkedett a hitel lá b (ezek mind 2018-as árak melletti összegek, idei folyó áron összesen 809 milliárd euróról van szó)
Ekkora összeget tehát felvehet majd az Európai Bizottság a kötvénypiacokon, azaz az EU történetében először közös adósságkibocsátásra kerül sor, hiszen a felvett pénzből a vissza nem térítendő lábat a tagállamok közösen törlesztik vissza (a közös visszatörlesztés érdekében, a tagállamoktól a pénz beszedésére felhatalmazzák a Bizottságot: konkrétan 0,6%-ponttal 2%-ra megemelik az EU költségvetés saját bevételi forrásait a tagállami együttes GNI-hoz képest)
A hitelek törlesztése az eredeti javaslathoz képest 2 évvel hamarabb, már 2026-tól megkezdődik (ezzel beszorította magát a Tanács abba is, hogy az új közös költségvetési adó- és járulékbevételeket minél hamarabb el kell dönteni és be kell szedni) és legkésőbb 2058 december végéig be kell, hogy fejeződjön.
A helyreállítási alap 750 milliárd eurós keretét legkésőbb 2023 végéig kötelezettségvállalásban „oda kell adni” a tagállamoknak és 2026 végéig ki kell fizetni, a pénzek felhasználásának ellenőrzésébe pedig bevonják az Európai Parlamentet és az Európai Számvevőszéket.
A NextGenerationEU belső szerkezete nemcsak a támogatások és hitelek volumenében, egymáshoz képesti arányában változott meg durván, hanem a kiadási célok szintjén is: míg a Helyreállítási és Rezíliencia Eszköz (RFF, tagállami reformok finanszírozása) 560-ról 672,5 milliárd euróra ugrott, közben számos más kiadási cél keretét durván legvágták, vagy egyszerűen nullára írták. A Méltányos Átállást Támogató Alap (JTF, ami például a lengyeleknek fontos a CO2-átállás, klímavédelem terén), 30-ról 10 milliárd euróra vágták, a Horizont Europe kutatási programot 13,5-ről 5 milliárdra, az InvestEU beruházás finanszírozási programot 30,3 milliárdról 5,6 milliárdra, a bajba jutott cégeknek szóló támogatási programot (Solvency Support Instrument) 26-ról 0-ra vágták, a magyar szempontból is fontos vidékfejlesztési támogatási programot 15-ről 7,5 milliárdra vágták, az egészségügyi ellenálló képesség javítására szolgáló HealtEU programot 7,7 milliárd euróról szintén 0-ra vágták, és az NDICI programot is 15,5-ről 0-ra vágták.
Amint azt már az EU-csúcsra készített eredeti javaslatában is szerepeltette Charles Michel: a 750 milliárd eurós NextGenerationEU kereten belül az tagállami reformok megfinanszírozására szolgáló RFF keretből (672,5 milliárd euró) csak 70%-ot osztanak fel azzal a képlettel 2021-2022 során, amit a Bizottság javasolt (2015-2019 közötti munkanélküliségi ráta, egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi mutató, és várható gazdasági visszaesés a koronavírus-válság miatt). A fennmaradó 30%-nyi részt 2022 közepéig annak tükrében osztják fel, hogy ténylegesen milyen mély válságot okozott a vírus (egyenlő súllyal szerepel benne a 2020-as visszaesés mértéke, illetve a 2021-2021-es visszaesés kumulatív módon). Az RFF forrásokért tehát minden tagállamnak nemzeti reformprogramot kell készítenie a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan, ezek teljesülését 2022-ben megvizsgálják és ez is a fennmaradó források elosztásában számítani fog.
Forrás: portfolio.hu
