Szinte tél nélkül köszöntött ránk a tavasz, és rögtön akadtak izgalmas témák. Sokat és sok helyen lehetett olvasni a fecskék csökkenő számáról. Többen az oktalan emberi magatartást hibáztatták, miszerint a gondos építő madarak fészkét leverik. Volt, aki a régi pásztor életformát, a pusztán élő gulyát és a tanyai életformát sírta vissza. Mindenben van igazság, de lényegében a hazai állatállomány jelentősen csökkent, a házaknál nincs tehéntartás, de sertéseket sem tartanak. A legkisebb falvakban is a városba való beutazást választják, és egy hipermarketben bevásárolnak, aztán hazaérve előveszik a fűnyírót és vágják a füvet. A címben nem írtam, de ugyanezen időben, mikor a fecske volt a fő téma, nagy felháborodással beszéltek az emberek a 300 Ft/kg-os krumpli áráról és a sertéshús árát meghaladó 1400-1500 Ft/kg-os gyökérzöldségről. Ez esetben a kormányt téve felelőssé.
Ezekben az időkben lehetett hallani egy új lehetőségről, mely Magyar Falu Program néven vált ismertté, és azóta már az első pályázati felhívások meg is jelentek. Ez a program az 5000 főnél kisebb településeknek ad lehetőséget, legyen az falu vagy város, hogy népességüket megtartsák, illetve növeljék. Már korábban a Területi és Településfejlesztési Program is lehetőséget adott a kistelepüléseknek is, de ez az új program kifejezetten a többségében falvak helyzetbehozására irányul. Már ebben az évben 150 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből 75 milliárd 18 célterületet érint, ezekből 16-ra önkormányzatok és önkormányzathoz köthető szervezetek kettőre pedig a történelmi egyházak pályázhatnak. Sorra jelennek meg a pályázatok és a programot sok fórumon ismerteti Gyopáros Alpár a Modern településekért felelős kormánybiztos. A támogatási intenzitás 100 % és a nyertes projekt előfinanszírozott. Legalább egy pályázatot megnyerhet bármelyik 5000fő alatti település. Akik bizonyos TOP kiírásnál nem nyertek, itt lehetőségük lesz, vagy ha ott is sikeresek voltak itt ráépíthetnek az előző fejlesztésekre. Az programban lehetőség lesz az orvosi szolgáltatások fejlesztésére, melyből orvosi rendelők felújítása, új építése és az eszközök beszerzése valósulhat meg. Kiemelten kezeli a program a kistelepülésen élők bölcsődei és óvodai ellátását. Három program a bölcsőde, óvoda, az óvodai udvari és az óvodai sport program, melyekre lehet pályázni. A szolgálati lakás program felújításra és új építésére egyaránt lehetőséget ad. Az a település, amely TOP keretében nem tudta polgármesteri hivatalát felújítani, itt a lehetőség. Pályázni lehet még belterületi járdák és utak felújítására. A települések közterület karbantartására szükséges eszközpark is beszerezhető, de a falubusz program keretében új jármű beszerzésére vagy a régi cseréjére ad lehetőséget. Támogatja a program a helyi közösség összekovácsolását eszközök biztosításával és egy éves bér és járulékainak támogatásával. A történelmi egyházak sok kihasználatlan épülettel rendelkeznek, lehetőség lesz ezek közösségi terekké való átalakítására és az itt dolgozó személy egyéves bér és járulékainak támogatására.
Korábban 150 milliárdról írtam, hol a másik fele? A Magyar Falu Program 50 milliárdot számít útfejlesztésre és 25 milliárdból indul hamarosan a falusi CSOK.
Ha a Magyar Falu Programot így magában nézzük, már szinte hallom a fanyalgók megjegyzéseit: nem lesz ebből semmi, ki költözik majd falura? és hol lesznek a fecskék? mitől lesz olcsóbb a burgonya?
Egy kicsit érdemes visszatekinteni a magyar mezőgazdaságra és benne a falun élők életének változására. A szovjet típusú kolhozrendszeren mi magyarok túlléptünk és a nyugati gépekre alapozott nagyüzemi gazdálkodás mellett jövedelmező és a családok vidéki életformájának megfelelő háztáji gazdálkodást teremtettük meg. Amit elértünk és sikeres volt arra érdemes gondolni, hiszen nincs új a nap alatt. Ha egy kis településre költöző család biztonságosan meg tudja közelíteni a várost, be tud járni a munkahelyére, szabadidejében tud kertészkedni és a baromfiudvar is tele lesz apró jószággal, és télire egy pár sertés is röföghet az ólban, akkor jó évjárat esetén a saját sikerének örülhet. Ebben az esetben meg tudja termelni a konyhára való zöldségeket, de a fagyasztószekrénybe se kell sok húst tárolni, mert ott kapirgálnak a baromfiudvaron. A gyümölcsösben költenek a különféle madarak és a fecskék is visszatérnek tavaszról tavaszra.
Várfi András
agrármérnök
A cikk megjelent a Városunk újság áprilisi számában.
Forrás: Várfi András facebook oldala
