A gyepterületeink jelentős hányadukban csak gondoskodó gyepgazdálkodással tartható fenn. Ennek a legfontosabb elemei a legeltetés és a kaszálás. A gyepgazdálkodás során fűtömeget távolítunk el, amit lehet élőhelyfenntartó és gazdasági hasznot hozó. Az utóbbi esetben a gyep kedvező természeti állapota és az erre alapozott gazdasági haszonállat-nevelés egyaránt biztosított. Az egymásra épülő gyepfenntartás és állatnevelés egyensúlyi rendszerben működik, jól tervezhető és hozzájárul a talaj termőképességének hosszútávú fenntartásához. A hazai, közel 800 ezer hektár térmértékű gyepterületről és az erre alapított kis- és nagy-kérődző állomány jövőjéről a Polgári Kisgazdák 2019. április 25-én, Tiszadobon tartanak tudományos konferenciát. (KPE)
Esős nedves időben történt legeltetés után indokolt a rétboronák alkalmazása. A gyepes területek ápolására a hagyományos szántóföldi merevkeretes boronák nem alkalmasak, mert ezek a talajfelszín egyenetlenségeit csak nagyon kis mértékben követik. Erre a munkára még az évtizedekkel korábban kialakított és elterjedt csuklós rétboronák használhatók, mert követik a talajfelszínt. A normál kivitelnél mindkét oldalon fogak vannak, amely a rét talaját a fogak nagyságától függően lazítják, ezeket általában egy simító lap előzi meg. A kombinált kivitel megfordítva szántóföldi simítóként használható.
A gyepek ápolására a hagyományos rétboronákon kívül nagyon modern gyepápolók is elérhetők már a hazai kínálatban, honi gyártóktól. A moduláris felépítésű gyepápoló például kombinálható elemeivel a bakhátak, vakondtúrások eltüntetése és a talajegyengetés mellett – egy aprómagvető egységgel kiegészítve – a helyenként meggyérült területek felülvetésére is kiválóan alkalmas. A párhuzamosan két sorban elhelyezkedő rugósfogakkal kombinált simító egysége a fűfélék bokrosodásának segítése, és az agresszív gyomnövények kiirtása mellett az elhalt gyepréteg eltávolítására és műtrágya bedolgozására is alkalmas. A legelők talajának tömörítésére általában ritkán van szükség. Fiatal gyepeknél felfagyás esetén kora tavasszal is ajánlott a késes nehéz-réthenger használata. A réteken a késes nehéz-réthenger javítja a vízgazdálkodást és egyenletesebb talajfelszínt képez, laza talajú homok- és láptalajos gyepeken még legelőhasználat esetén is szóba jön a simahengerekkel történő hengerezés. A homoktalajokon a simahenger mélyre süllyed, torlasztja a homokot, ezért itt legalább 700-900 mm átmérőjű simahengert célszerű alkalmazni. A kötöttebb talajszerkezetű réteknél a simahengerrel történő hengerezés egyik fő feladata a gyep talajának egyengetése, ami annál hatásosabb lesz, minél nagyobb a henger felfekvő felülete, így célszerű minél nagyobb átmérőjű hengert alkalmazni. A legnagyobb átmérőjű hengereket tőzegtalajokon, lápterületeken célszerű bevetni, mivel itt a henger besüllyedését kell a nagyobb felfekvő felülettel megakadályozni. A simahengerek palástja szegecselt vagy hegesztett lemezből készül, és a hengeralakúra hajlított lemez mindkét vége le van zárva. A henger csapjai az idomacélból kialakított hengerkeret csapágyaiba vannak ágyazva. A simahengerek belseje többnyire vízzel vagy homokkal feltölthető, ezzel a hengerek ideális terhelését lehet biztosítani, de vannak olyan hengerek melyeknél a keretre csavarozott terhelő tálcákra helyezhetők pótsúlyokkal történik a terhelés változtatása. A simahengerek vonóerőszükséglete alacsony, ezért többnyire egy könnyű univerzális erőgéppel egy három tagú hengerkapcsolat jól vontatható. A hengertagok összekapcsolása laposvas vagy gömbvas vonószerkezettel történik, minden, esetben csuklós csatlakozással, hogy az egyes hengertagok egymástól függetlenül követhessék a talaj felszínét. A simahenger-tagokat úgy kapcsolják össze, hogy az egymást követő tagok között legalább 5 cm túlfedés biztosítva legyen, így minimalizálva annak lehetőségét, hogy hengerezés nélküli terület maradjon hátra. A víztöltésű hengerben a víz egyenletesen helyezkedik el, de ha a vízzel töltött henger nem síkon, hanem lejtőn, arra keresztirányban halad, akkor a víz a henger egyik oldalára folyik, és a henger talpnyomása szélességben nem lesz egyenletes. A hengerek vontatásánál ügyelni kell arra, hogy a vonólánc vagy vonórúd vízszintes legyen, tehát bekötési pontját jól kell megválasztani. Ha ugyanis a traktor vonópontja magasabban van a henger sugaránál, akkor az első hengerek a vonóerő hatására kissé megemelkednek. A hengerek tömörítő hatása annál kedvezőbb, minél alacsonyabb a munkasebesség, 3 – 4 km/h sebességnél gyorsabban ezért nem érdemes hengerezni. A legelők, rétek agresszív gyomok magszórása előtti, a szezonális hasznosítástól mentes időpontban végzett tisztítása meghatározó fontosságú. Az elgyomosodott gyepek, legelők zöld, vagy már száraz növényeinek levágására alkalmas gépekből nagy a választék, de érdemes ezek közül a kifejezetten legelőtisztásra kialakított zúzógépet választani erre a munkára. A szekrényes vázszerkezetű gépek általában a traktor hátsó hárompont-függesztő szerkezetéhez függesztve, vagy vontatott kivitelben csatlakoznak az üzemeltető traktorhoz, de vannak típusok, melyek az erőgép mellső részére is egyaránt függeszthetők. A működő részek meghajtása szabadonfutós kardántengellyel történik, a gép vágószervét vagy vízszintes tengelyű, kalapácsos rendszerű zúzótengely, vagy pedig rotációs forgórendszerű, vágókésekkel szerelt, függőleges zúzótengely alkotja. A levágott anyag egyenletes elterítését a forgórészek között elválasztó bordák segítik. A középső forgórészt általában a TLT tengely kúpkerekes szöghajtóművön keresztül közvetlenül hajtja meg. A vágás magassága vagy csúszó talpak helyzetével vagy pedig a hátsó támasztó görgő magasságával szabályozható típustól és konstrukciótól függően. A gazdasági haszonállat-nevelés eredményeinek növeléséhez alapvető feltétel a legeltetéshez és a réti széna termesztéséhez használt területek hozamainak fokozása, minőségének fenntartása és a káros gyomnövények folyamatos irtása. Az előbb említett feladatokhoz elengedhetetlen, hogy legalapvetőbb mechanikai ápoláshoz szükséges eszközöket rendszeresen alkalmazzuk. (Forrás: agroinform.hu)
A Polgári Kisgazdák rendkívül nagyra értékelik a Tiszatáj Közalapítvány, és ezen belül Bodnár Mihály okleveles agrármérnök, természetvédelmi szakmérnök kiemelkedő munkáját a rét-legelő gazdálkodás nagyszerű szakmai hagyományainak a felújításáért, és az ezen alapuló gazdasági haszonállattarás fejlesztéséért. A Polgári Kisgazdák ezúton is megismétlik: szeretettel látnak mindenkit a 2019. április 25-én, Tiszadobon sorra kerülő rét-legelőgazdálkodási szakmai fórumon. (KPE)
