Összhang van Németország és az Egyesült Államok között az „orosz agresszió” megelőzését célzó fellépés megítélésében – jelentette ki hétfőn Joe Biden amerikai elnök, aki a Fehér Házban fogadta Olaf Scholz német kancellárt. Eközben Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalása utáni sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a következő napok „döntőek” lesznek az orosz-ukrán konfliktusban.
Biden – Scholz
„Németország Amerika egyik legközelebbi szövetségese” – mondta Biden a találkozó utáni sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy „tandemben dolgozunk, hogy megelőzzük az orosz agressziót Európában”. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, Németország és a NATO kész válaszolni, ha Oroszország lerohanná Ukrajnát. Az amerikai elnök azt is leszögezte, hogy Washington és Berlin közösen reagál „a Kína jelentette kihívásokra” és együttesen próbálja elősegíteni a stabilitást a Nyugat-Balkánon.
„Németország és az Egyesült Államok, valamint szövetségeseink és partnereink szorosan együttműködnek, hogy diplomáciai megoldásokat találjanak erre a helyzetre. A diplomácia a legjobb út minden érintett számára” – húzta alá Biden, hozzátéve, hogy ez igaz Oroszországra is. Mint mondta, az Egyesült Államok és Németország kész Moszkvában tárgyalásokat folytatni.
Az amerikai elnök szerint mindemellett „bölcs dolog volna”, ha az elengedhetetlenül fontos diplomáciai személyzeten kívül az amerikai állampolgárok elhagynák Ukrajnát. Az amerikai külügyminisztérium már engedélyezte a nem létfontosságú személyzetnek és a diplomaták családtagjainak, hogy elhagyják a kelet-európai ország területét.
Biden egyben azzal fenyegetett, hogy „nem lesz Északi Áramlat- 2” gázvezeték, ha Moszkva „tankokkal és csapatokkal” hatolna be Ukrajnába.
Washington és Berlin „abszolút egységes” a Moszkvára esetlegesen kivetendő szankciókat illetően – tette hozzá. Az amerikai elnök kiemelte: Németország teljességgel megbízható partner. Mint fogalmazott: Németország „az Egyesült Államok teljes bizalmát élvezi”.
„Szoros szövetségesek vagyunk és intenzíven együttműködünk” – hangsúlyozta a maga részéről Scholz is. Mindez fontos, hogy „megtehessük azokat a lépéseket, amelyek például az Ukrajna elleni orosz agresszió esetén válhatnak szükségessé” – tette hozzá. Scholz arról is beszélt, hogy Németország hajlandó nagy összeggel hozzájárulni Ukrajna gazdasági stabilitásához. Felidézte, hogy hazája már eddig is kétmilliárd dollár támogatást nyújtott Kijevnek.
A tavaly decemberben hivatalba lépett német kancellárt egyes szövetséges országok azzal vádolják, hogy túl kicsi nyomást gyakorol Oroszországra az ukrajnai válság ügyében. Az Egyesült Államokban is kételyek merültek fel, hogy vajon szükség esetén számítani lehet-e Németországra. A súrlódásokra mindenekelőtt az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték, illetve az adott okot, hogy Berlin
Mindazonáltal Scholz már a találkozó előtt kijelentette: a Nyugat gyorsan, határozottan és egységesen fog cselekedni, ha Moszkva rászánná magát Ukrajna inváziójára. Újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy Oroszország ez esetben nagyon magas árat fizetne. „Ezért rendkívüli jelentőséggel bír, hogy Németország, az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió is egyöntetűen érvel” – fogalmazott a német kancellár.
Nem sokkal korábban az amerikai kormány is közölte, hogy szorosan együttműködik a német vezetéssel, és Berlinnel olyan szankciós csomagról egyeztetnek, amely Oroszország esetleges ukrajnai inváziója esetén lépne hatályba.
Putyin – Macron
„Olyan új mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a stabilitást a régióban, de ezeket az új rendelkezéseket nem lehet az elmúlt 30 év szerződéseinek felülvizsgálatával és az alapelvek felülvizsgálatával, vagy az alapvető európai jogok korlátozásával kialakítani” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az orosz hivatali partnerével hétfőn folytatott, több mint ötórás moszkvai tárgyalását követően. Úgy vélekedett, hogy mindez nem mehet az európai államok jogainak rovására és hogy Európának és Oroszországnak együtt kell működnie a biztonsági garanciákon, valamint a kontinens új biztonsági és stabilitási rendjén.
Mint mondta, a felek megpróbálták megkeresni a pontokat, ahol álláspontjaik azonosak. Fontosnak nevezte a gyors cselekvést a feszültség további növekedésének elkerülése érdekében. Hangsúlyozta, hogy sem az európaiak, sem Oroszország nem akar sem káoszt, sem instabilitást. Tartalmasnak nevezte a Putyinnal folytatott tárgyalásokat és hangot adott meggyőződésének, hogy az elkövetkező napok „döntőek” lesznek az ukrajnai rendezés szempontjából.
Putyin szerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért megteendő közös lépések számára. Közölte, hogy a francia elnök kedden esedékes kijevi látogatását követően telefonon újból fel fogja venni a kapcsolatot hivatali partnerével, aki meg fogja vitatni az ukrán vezetéssel a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat.
Az orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások lerombolására vette az irányt, valamint hogy kerüli a tárgyalást a Donyec-medence szakadár köztársaságaival Ukrajna területi épsége helyreállításának békés lehetőségéről. Megismételte, hogy az orosz garanciaigényekre adott válaszában az Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta Oroszország három fő aggályát: azt, hogy az észak-atlanti szövetség ne folytassa a keleti bővítést, hogy az Oroszországgal szomszédos településekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket és hogy a NATO katonai infrastruktúráját állítsák vissza az 1997-es állapotba.
Nehezményezte, hogy a NATO 2019-ben elfogadott katonai stratégiája Oroszországot fő fenyegetésként és ellenfélként nevezte meg, amit Moszkva nem tud figyelmen kívül hagyni. A francia elnök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország 125 ezer katonát összpontosított az ukrán határ közelében, amelyre válaszul Putyin azt mondta, hogy Kijev ugyanekkora erőt vont össze a Donyec-medencében.
Forrás: portfolio.hu, MTI
