A Polgári Kisgazdák is érzékelték, hogy a gazdasági szempontok, az ilyen ügyek gyors és minden mást figyelmen kívül hagyó megvalósítása időnként feszegette a környezetvédelmi érdekek alkotmányos védelmét. Csak támogatni lehet, hogy az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a természetvédelmi szempontokat nem lehet más szempontoknak egyszerűen alárendelni. (TKB)
A környezet- és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója döntéshozatala során az új, integrált szervezetrendszerben sem rendelheti alá a környezet- és természetvédelmi szempontokat más szempontoknak, ez alkotmányos követelmény – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában. Az Ab mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet is megállapított azért, mert a hatályos szabályozás nem írja elő, hogy a hatóság tegyen megállapítást határozata rendelkező részében az adott ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A mulasztás orvoslása érdekében az Ab jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlésnek. A döntés előzménye, hogy ötvenkét országgyűlési képviselő indítvánnyal fordult az Ab-hoz. Álláspontjuk szerint a jogalkotó a területi közigazgatási szervezetrendszer átalakításával felszámolta a környezethasználat engedélyezéséhez kapcsolódó garanciákat. MTI
AB határozat utólagos normakontroll tárgyában
Ügyszám: II/2092/2015.
Az ügy tárgya:
A környezet és természet védelméről, a hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló egyes törvények módosítása ellen előterjesztett utólagos normakontroll indítvány (környezethasználat)
Ötvenkét országgyűlési képviselő nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint a jogalkotók a területi közigazgatási szervezetrendszer átalakításával felszámolták a környezethasználat engedélyezéséhez kapcsolódó garanciákat. Az indítvány azokat a szabályokat sérelmezte, amelyek a szakhatósági közreműködés alternatívájaként a szakkérdés vizsgálatát iktatták törvénybe, és amelyek a zöldhatóságokat a kormányhivatalokba integrálták.
Az Alkotmánybíróság kiemelte: az állam nem csökkentheti a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. A visszalépés tilalma a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer anyagi jogi, eljárásjogi és szervezeti szabályozására egyaránt vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság összevetette a szakhatósági és az integrált szervezeti felépítés sajátosságait. Vizsgálta azt is, hogy mennyiben nőtt a természeti értékeket vagy környezeti elemeket sértő hatósági döntések meghozatalának a kockázata. A testület megállapította: önmagában a zöldhatóságok kormányhivatalokba történő beolvasztása nem minősíthető a környezetvédelem védett szintjétől való visszalépésnek akkor, ha a hatósági hatáskör címzettje, a kormánymegbízott vagy a járási hivatal vezetője a döntéshozatal során a környezetvédelmi szempontokat nem rendeli az egyéb ágazati érdekek alá.
A környezet- és természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntési hatáskörök gyakorlása pedig akkor felel meg az Alaptörvényben foglaltaknak, – akkor válik a közigazgatási bíróság által is kontrollálhatóvá -, ha a döntés és annak indokai egyértelműen megjelennek a hatósági határozatban. Az Alkotmánybíróság ezért aláhúzta: a környezeti elemet vagy természeti értéket érintő hatósági döntésnek világosan kifejezésre kellene juttatnia a szakkérdésre adott választ és annak indokait. Ezt azonban az irányadó jogi szabályozás nem írja elő. A testület mindezek miatt mulasztást állapított meg, és felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási feladatának 2019. június 30-ig tegyen eleget.
A döntéshez különvéleményt fűzött dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybíró.
Forrás: Alkotmánybíróság