Olcsóbb lesz a munkáltatónak jövőre cafeteriát adni, átvállalható a diákhitel-törlesztőrészlet és növelhető a lakhatási támogatás is. Nem is olyan régen a kormány még szűkíteni szándékozott a béren kívüli juttatások (cafeteria) körét, illetve emelte az adókat is. Bizonyos, a munkavállalókat kedvezőtlenül érintő változások meg is valósultak, azonban – feltehetően a jövő tavaszi országgyűlési választásokra is tekintettel – január elsejétől újabb kedvezmények léphetnek életbe. Jövőre az ideinél alacsonyabb lesz a béren kívüli, „egyes meghatározott juttatások” adókulcsa, a terhelés 40,71 százalékra csökken az idei 43,66 százalékos szintről. E körbe tartozik többek között az Erzsébet-utalvány, az étkezési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári hozzájárulás, a helyi bérlet vagy az iskolakezdési támogatás. A béren kívüli juttatásoknak szerepe van mind a toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja tartani a dolgozóit – mutatta ki több, mint 300 cég véleménye alapján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók 61 százaléka volt ugyanis ezen a véleményen. A megkérdezett multinacionális és nagy létszámú cégek, valamint szervezetek pedig kiemelkedő, 74 százalékos arányban vélték úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van – emelte ki Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása alapján. A válaszokból kiderült az is, hogy a munkáltatók cafeteria-juttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba azok mindenkori adózása. A munkáltatók közel 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne és szívesen bevezetné a Századvég Gazdaságkutató és a pénztárszövetség által javasolt konstrukciót, aminek a lényege, hogy a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban. A javaslat alapján a mostani kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményt kapnának a munkavállalók, ha a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést. A kedvezmény a cafeterián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne – tette hozzá Kravalik Gábor. Az elnök szerint fontos, hogy javaslatuk alapján a munkáltató által adott pénztári juttatás egyszerre ösztönözné a vállalati és az egyéni befizetéseket, amit az állam így egy létező kedvezmény kiterjesztésével jelentősen ösztönözhetne. Az elképzelések szerint a csak egyénileg takarékoskodó pénztártagok továbbra is megkapnák az egyéni befizetéseikre most járó évente 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítést – ismertette a javaslatukat az ÖPOSZ elnöke. A jövő évi változásoknál egyébként egy új elem is megjelenik: a diákhitel-törlesztés támogatása, mégpedig úgy, hogy a kötelező törlesztés mértékéig, vagy havonta a minimálbér 20 százalékáig a munkáltató adómentesen adhat támogatást – tudta meg lapunk Fata Lászlótól. A cafeteriaszakértő emellett megemlítette, hogy változik a mobilitás célú lakhatási támogatás is, amely a jelenlegi 40 százalékos maximum helyett a jövőben a minimálbér 60 százalékáig nőhetne, vagyis az összeg az idei havi 51 500 forint havi maximum helyett 82 800 forint is lehet. A nem adóköteles béren kívüli juttatások közterhe továbbra is 34,22 százalék marad, ám csak két ilyen elem van: a 100 ezer forintig terjedő pénzösszeg-juttatás és a Széchenyi-pihenőkártya 450 ezer forintig. Az adómentes juttatások közül a sportrendezvényekre szóló, valamint a kulturális szolgáltatásra szóló belépő jövőre is ugyanúgy használható lesz, mint az idén. Cafeteria-elem marad az óvodai-bölcsődei térítés, valamint a lakáshitel-törlesztés és a lakásvásárlás munkáltatói támogatása is – mondta Fata László.
Harmincból tíz busz sikerült, a BKV eláll az Ikarus-szerződéstől
Tudományállamosítás: nem most kezdődött
Cigányból márpedig magyar cserkész nem lehet
20 milliárdos jutalmat dobtak szét a minisztériumokban
