Egy átlagos életkörülmények között élő, átlagos jövedelemmel rendelkező ember számára egymillió forint nagy pénz. Sokak számára csupán álom, hogy egy év alatt ennyi pénzt félre tudjanak tenni.
Vannak, akik feltalálták a könnyű és szabályosnak tűnő boldogulás útját: elkövettek egy-egy olyan bűncselekményt, amiért végrehajtható szabadságvesztés büntetést kaptak, majd az elhelyezés körülményeit kifogásolva beperelték az államot kártalanítás iránt.
Ezen egyszerű fogással akár évi egymillió forintot is kaphattak, korábban nem látott összeggel szabadulhattak.
Természetesen segítőik is voltak: emberjoginak mondott civil szervezetek, ezek külföldi „adományozói”, az általuk támogatott ügyvédek személyében…
Nem csoda, ha széles társadalmi rétegek igazságérzetét sértette ez a jelenség, így a kormányzat lépett, a parlament pedig elfogadta a benyújtott törvényjavaslatot, mely megszüntetheti ezt a kereseti módot.
Egyrészről – azonnali intézkedésként – 2020.december 31-ig felfüggesztették az ilyen jogcímen már megítélt kártalanítási összegek kifizetését. Annak érdekében pedig, hogy a jövőben hasonló igénnyel ne léphessenek fel kellő alappal, kötelezték a kormányzatot, hogy 2020. október 31-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a börtönök kihasználtsága ne haladja meg a 100 %-ot, tehát megszűnjék a zsúfoltság.
Egyidejűleg rendelkeztek arról is, hogy a jövőben a kártalanítási összeg kizárólag olyan számlára utalható, melynek jogosultja az elítélt és kizárólag ő rendelkezik a számla felett, avagy a büntetés-végrehajtási intézetnél vezetett letéti számlára történhet az utalás.
Így lesz biztosítható, hogy valóban az kapja meg a pénzt, akit az jogilag megillet, mert a hírek szerint gyakran az összeg jó része jogi képviselőkhöz, vagy ki tudja hova került?
Ugyanakkor ez a rendelkezés a sértettek jogait is védi, mert a bűncselekmény által kárt szenvedettek a legtöbb esetben nem jutottak hozzá a részükre megítélt kártérítésekhez. Az új szabályozás viszont lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az összegek végrehajthatóak legyenek, részben vagy egészben a sértetteket illessék meg.
Valamennyi cél esetében az intézkedések a társadalom döntő többségének egyetértésével találkoznak, a Polgári Kisgazdák is teljes mértékben helyeslik, talán csak a „jogvédők” próbálnak majd kifogásokat emelni…
Dr.Bakos Zoltán
