Megkezdődött a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II.18.) KHVM rendelet módosításának társadalmi egyeztetése.
A módosítás célja, hogy a vízhasznosítási idény öntözés esetén a jövőben hosszabb időszakra terjedjen ki: a jelenlegi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett március 1-től október 31-ig. Így lehetővé válik, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/C. § (9) bekezdése alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter a tartósan vízhiányos időszak kezdetét korábbi időponttal hirdesse meg.
A munkaanyag szükségességének okai: a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés m) pontja értelmében a tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználónak nem kell vízkészlet-járulékot fizetnie az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5/F. § (1) bekezdése alapján pedig a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészlet-járulék összegét 20%-kal csökkenteni kell. Mindez a mezőgazdasági vízhasználókat jelentős pénzügyi teher alól mentesíti. A tartósan vízhiányos időszak 2019-ben április 1. napjával történő kihirdetését az agrometeorológiai adatok indokolják. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 2018/2019 telén a csapadékmennyiség lényegesen elmaradt a szokásostól: 2018. decemberben a csapadék országos átlagban 26 százalékkal volt kevesebb, mint más esztendőkben. 2019 februárjában csupán 40 százaléka hullott a várt csapadéknak. A 2018. december-2019. február csapadékösszege 82 mm körüli volt, ami az 1981-2010 közötti téli időszakok átlagától 26 százalékkal marad el. A csapadékhiány miatt a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkezett kárbejelentések 2019. március közepéig több mint 20 ezer hektárra jeleztek aszálykárt. 472 kárbejelentés történt meg eddig aszálykárra. A 2019. esztendő tavaszi időjárására jellemző módon belvízkárra csak egy kárbejelentés érkezett mindösszesen 6 hektár területre. 2018-ban, az év hasonló időszakában csak összesen 81 hektárra érkezett egy aszálykár-bejelentés, míg belvízkárt, akkor – 53 esetben – 7 ezer hektárra jeleztek a termelők.
A kép forrása: agrikozult.hu
A vízügyi igazgatási szervek vízhiányjelentései alapján a hidrometeorológiai helyzet az ország nagy részén vízhiányt eredményezett. Főként az enyhe, illetve közepes aszály volt a jellemző, kisebb területek aszálymentesek, elszórtan erősen aszályos területek is vannak. Az előrejelzések szerint a további száraz idő a vízhiány fokozódását eredményezheti, eddig hét vízügyi igazgatóság területén volt szükség a vízhiány kezelésére és megelőzésére irányuló intézkedésekre, amelyek elsősorban vízvisszatartásra, illetve vízszolgáltatási idény előtt jelentkező vízigények kielégítésére irányultak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már 2017-ben indokoltnak tartotta – az éghajlatváltozás hatásai miatt – bizonyos kora tavaszi vetésű zöldségfélék, így a hagymafélék, a gyökérzöldségek és a zöldborsó, valamint az őszi vetésű növények, így például az őszi káposztarepce termesztése miatt az öntözésre vonatkozó vízhasznosítási idény kiterjesztését a tógazdálkodásra megállapított idényhez hasonlóan, azaz március 1. napjától november 30. napjáig. Erre eddig nem került sor, mivel a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet 6. § (5) bekezdése értelmében a mezőgazdasági vízhasznosítási idény rendelet szerinti idő-korlátától a vízszolgáltatás tekintetében a vízszolgáltató mű üzemeltetője és a vízhasználó a vízügyi igazgatóság hozzájárulása esetén a szolgáltatási szerződésben eltérő vízszolgáltatási időpontokban is megállapodhatnak. A tél végi–kora tavaszi aszály általánosan jellemzővé válása miatt az egyedi szerződési eltérések helyett célszerű az öntözésre vonatkozó vízhasznosítási idényt egységesen hosszabb időtartamban megállapítani. (Forrás: Belügyminisztérium)
A Polgári Kisgazdák alaposan indokoltnak látják, és üdvözlik a jogszabály-módosítást. Az általános égjajlat-változás bekövetkezett, és annak hatásai egyenlóre csak fokozódnak. Ezt tudomásul kell venni mindenkinek. Egy lehetőségünk van, az alkalmazkodás minden lehetséges módon. A KPE gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományterületét művelő szakértője megismétli azt az állásfoglalását, – egy korábbi tolna megyei agrárkamarai vezető véleményével ellentétesen -, hogy nem elegendő csak a csírázó vetőmag közvetlen környezetében optimális talajfizikai állapotokat teremteni, hanem éppen a csapadékvíz-befogadóképesség, és a víztároló kapacitás növelése érdekében az egész szántott rétegre kiterjedően meg kell tenni.
