2018-ban nyolc kínai hadiipari cég került be a világ 100 legnagyobbjai közé, összesítve 97 milliárd dollár nyereséggel. Így már közel azonos potenciált képviselnek, mint valamennyi európai hadiipari vállalat együtt (100 milliárd dollár).
Tavaly a világ 15 legnagyobb hadiipari cége között hat állami kézben lévő kínai, négy amerikai, négy európai és egy orosz volt. Ennek közvetlen hatása van a nemzetközi fegyverkereskedelemre is, ugyanis a kínai hadiipar elsősorban az európai és orosz cégek versenytársa.
A hadiipar potenciáljának megismerése elé a megbízható források, adatok hiánya állítja a legnagyobb akadályt. Egyes szereplőknél (így az orosz hadiipari vállalatoknál) sokszor becslésekre hagyatkoztak a szakértők, míg mások – elsősorban a Kínai Népköztársaság vállalatai – egyszerűen hiányoztak az elemzésekből. Az amerikai Defense News 2019-es Top 100 listája első alkalommal hidalta át ezt a problémát és sorolta be a kínai hadiipari vállalatokat a világ legnagyobbjai közé.
A stockholmi Békekutató Intézet, a SIPRI 2018. decemberi elemzése még azt a hagyományos felfogást képviselte, miszerint a legjelentősebb hadiipari vállalatok listáján döntően az amerikai, valamint kisebb súllyal a nyugat-európai vállalatok vannak meghatározó szerepben. A SIPRI kutatói szerint három kínai hadiipari nagyvállalat kerülhet be a 10 legnagyobb közé: az Aviation Industry Corporation of China (AVIC), 20,1 milliárd dollár bevétellel, a China North Industries Group Corporation (NORINCO – 17,2 milliárd dollár) és a China Electronics Technology Group (CETC – 12,2 milliárd dollár). Emellett további hét vállalat kaphatna helyet az első 100 között.
A nemzetközi összesítésben elsősorban azért nem szerepeltek eddig kínai hadiipari vállalatok, mert jelentős részben vagy teljes egészben állami tulajdonúak, így azokról nem rendelkeztünk nyílt, megbízható adatokkal, mutat rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézete számára írt tanulmányában Csíki Varga Tamás.
A Defense News elemzői közvetlenül a hadiipari vállalatok által nyilvánosságra hozott adatokra, például éves beszámolókra szoktak támaszkodni, amit az egyes vállalatoknak megküldött kérdőív egészített ki, amelyben a védelmi technológiai, hírszerzési, belbiztonsági, és egyéb nemzetbiztonsági kötődésű bevétel szegmenseikre kérdeztek rá. Ezt az adatgyűjtést további nyílt forrásokra támaszkodó kutatás bővítette. Mindez azonban csak az átláthatóan gazdálkodó, döntően nyugati vállalatok esetében vezet általában eredményre.
2019-ben azután az IISS szakértőivel kiegészülve a vállalati és kormányzati jelentések mellett másodlagos kínai nyelvű forrásokat, így a médiában megjelent híreket is felhasználtak annak érdekében, hogy a legnagyobb kínai hadiipari vállalatok tevékenységéről is pontosabb képet kapjanak és beilleszthessék azokat a többi nemzetközi vállalat rangsorába.
A nyolc nagy kínai állami konglomerátum 460 közepes méretű leányvállalatát, részegységét is vizsgálták és becsléseket alkalmaztak annak meghatározására, hogy azok tevékenységének mekkora része kapcsolódik a hadiiparhoz. E módszertan tesztalanya a NORINCO volt, amely – a nyolcak közül egyedüliként – hivatalos beszámolóiban is különbséget tett katonai és polgári tevékenységi területek között. A NORINCO önbevallása szerint bevételeinek 80,8%-a származik polgári célú tevékenységekből. Egyébként a 2018-ra vonatkozó kínai adatokhoz hozzáférni sokkal nehezebb volt, mint a korábbi években, egy vállalat pedig még az online információkhoz, honlapjukhoz való hozzáférést is korlátozta Kínán kívüli IP-címekről. […]
piacesprofit.hu
