A kabinet benyújtotta a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló javaslatot Javaslatok benyújtása

Fotó Miniszterelnökség, Botár Gergely

A kormány benyújtotta a veszélyhelyzet visszavonásáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat a Parlamentnek. A hvg.hu a visszavonásról szóló, a Parlament honlapján kedd éjjel megjelent tervezet kapcsán kiemeli, hogy az általános indoklásban „kiosztották” az ellenzéket és az EU-t is. „Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül. Bár az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását” – olvasható a dokumentumban. A hvg.hu arról is ír: az országos tisztifőorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el a kormány, ha elfogadják a veszélyhelyzet megszüntetéséhez benyújtott átmeneti szabályokat.

Kormányzati nyilatkozatok

Megint bebizonyosodott, hogy a hazai és a brüsszeli baloldal alaptalanul, politikai alapon vádolta a magyar kormányt az elmúlt hónapokban – kommentálta a veszélyhelyzet megszüntetésével kapcsolatos javaslat benyújtását Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának videókonferenciáját követően. A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet kivezetésre kerül Magyarországon – húzta alá. Varga Judit később a Facebookoldalán azt írta: „Egy ideális világban Magyarország elvárhatná a koronavírus-törvény körüli hisztériakeltés hazai és nemzetközi szervezőitől a bocsánatkérést, de ahogy Sir Elton John-tól is tudjuk, a ’Sajnálom a legnehezebb szó’.”

Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését – közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kedden. Orbán Balázs a tervezett átmeneti szabályokra térve kiemelte: az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítása július 1-jéig tart. Az ingyenes közterületi parkolás és a veszélyhelyzet idején meghozott adókedvezmények határideje szintén július 1-je lesz. Az állami foglalkoztatottak – rendőrök, katonák és kormánytisztviselők – külföldi utazási tilalma a törvény hatálybalépésével megszűnik, de megmarad az érintéssel történő bankkártyás fizetés limitjének 15 ezer forintra emelése. Tudatta azt is, hogy az egészségügyi válsághelyzet intézménye „az egészségügyi készenlét fokozása érdekében megerősödik”, a jövőben ez a jogintézmény biztosítja majd a járvány esetleges második hullámára való felkészüléshez szükséges jogi hátteret. A rémhírterjesztésre irányuló kérdésre pedig Orbán Balázs úgy reagált: azt csak a különleges jogrend esetén lehet alkalmazni, így ha a különleges jogrend megszűnik, a tényállás ugyan megmarad, de annak alapján eljárást nem lehet indítani.

Az idő és az eredmények bizonyították, hogy a koronavírus-törvény Magyarország érdekeit szolgálta, sok magyar éppen ennek a törvénynek köszönhetően van életben ma is – fogalmazott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az Euronews oldalán megjelent cikkében, amelyben úgy véli: itt lenne az ideje a jogszabállyal kapcsolatos kritikák miatti bocsánatkérésnek.

Pártkommentárok

A Fidesz közleményében bírálta az ellenzéki pártok nyilatkozatait, mint írták, Gyurcsány Ferenctől Szabó

Tímeán és Tóth Bertalanon keresztül Jakab Péterig bezárólag kérjenek bocsánatot a baloldali politikusok Magyarországtól és a magyar emberektől a világjárvány idején tanúsított viselkedésükért. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a magyarországi ellenzék azért „jajveszélkelt”, hogy a „felhatalmazási törvény” csak 90 napig tartson. Kiderült, hogy a járvány elleni sikeres védekezést lehetővé tevő, a rendkívüli jogrendet meghatározó törvényre csupán bő 60 napig volt szükség – fűzte hozzá.

A DK azt állítja, hogy Orbán Viktor „kisrészt belátásból, nagyrészt gyengeségből és gyávaságból” döntött úgy, hogy a kabinet visszaadja a különleges felhatalmazást. A párt szóvivője, Barkóczi Balázs úgy fogalmazott: a miniszterelnök a „visszavonulással” elismerte, hogy az ellenzék igazat mondott, bőven elég lett volna, ha a felhatalmazás az időkorlát nélküliség helyett csak három hónapig tart. „Gyurcsányék semmit sem változnak. Az őszödi beszéd után 14 évvel is ugyanolyan gátlástalanul hazudnak, mint kormányzásuk alatt” – reflektált a Fidesz Barkóczi nyilatkozatára.

Külföldi politikusok kijelentései

„Ez Magyarország ügye” – válaszolta Guy Verhofstadt belga liberális EP-képviselő a Hír TV érdeklődésére, hogy miként kommentálja azt, hogy a magyar kormány a veszélyhelyzeti kormányzás lezárásának megszavazására kéri a Parlamentet. Sophia in’t Veld liberális EP-képviselő úgy nyilatkozott: „hogyha valakinek bocsánatot kell kérnie, az Orbán Viktor.”

Kutatás

Még a Fidesz szavazóinak is csak egy kisebb része ért egyet a veszélyhelyzet idején meghozott vitatható kormányzati intézkedésekkel – ez derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült közvéleménykutatásából. Az összes megkérdezett 52 százaléka úgy véli, hogy az Orbán-kabinet visszaélt a kapott mandátummal, és antidemokratikusan viselkedett. Még a magukat fideszesnek mondók 13 százaléka is így gondolja, miközben a válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy ilyen nem történt. A kutatás szerint a nyilatkozók 57 százaléka úgy véli, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva olyan jogszabályokat is hatályba léptetett, amelyeket idáig nem sikerült megvalósítania.

HVG.HU, MAGYARNEMZET.HU, MTI, HÍR TV – HÍRADÓ (19:00), ATV.HU, PESTISRACOK.HU, ORIGO.HU, NÉPSZAVA, HVG.HU