A 2019-es AGRO-mash-EXPO és Agrárgép-Show nyitónapján dr. Nagy István agrárminiszter is bejárta a kiállítást a HUNGEXPO területén. A szakpolitikus a körbevezetés során a vasvári székhelyű Karintia Kft. standját is meglátogatta, ahol a szójatermesztés jelenlegi helyzetéről és jövőjéről beszélt. Az egyik legfontosabb kérdésem természetesen az volt, hogy továbbra is kiemelt támogatás kíséri-e a fehérjenövény hazai termesztését.
„Célkitűzésünk továbbra is az, hogy legalább 100 000 hektáron 300-350 ezer tonna, garantáltan GMO-mentes szóját hazai körülmények között elő tudjunk állítani. Ha ezt meg tudnánk tenni, akkor nagyon nagyot lépnénk előre abban, hogy ki tudjuk váltani az import, GMO-s szóját. Ez pedig nagyon fontos lenne a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, amihez mi támogatásokat adunk” – mondta el az Agrofórum kérdésére dr. Nagy István. 
Dr. Nagy István agrárminiszter. – A kép forrása: origo.hu
Az agrárminiszter hozzátette: nagyon büszkék a különböző nemesítőházakra, amelyek folyamatosan újabb és újabb fajtákkal jönnek elő, amik egyre jobban alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz és egyre nagyobb hozamra képesek. A szakpolitikus kitért arra is, hogy a zöldítéssel együtt hektáronként mintegy 125-130 ezer forint állami támogatást tudnak a gazdálkodók rendelkezésére bocsátani, ami véleménye szerint kellően ösztönző lehet. „Azt gondolom, hogy már a zöldítésen túl is tudunk versenyképesen, úgy szóját termelni, hogy az megérje a magyar gazdálkodóknak” – hangsúlyozta az agrárminiszter. „Komoly feladat áll még előttünk”. Ahhoz, hogy a kitűzött célokat a magyar kormány elérhesse, még sokat kell tenni, hiszen a kezdeti fellendülés után a mögöttünk álló szezonban csökkent a szója vetésterülete. „Ne felejtsük el, hogy most mindössze 65-70 ezer hektáron termesztünk szóját, hiszen a kezdeti nagy fellendülés után visszaesett a vetésterület. Nyilván ennek az egyik oka a zöldítés megváltozott feltételei, illetve az, hogy akik nem voltak képesek technikai megújulással jó minőséget előállítani, azok veszteségesen dolgoztak, és ezért sokan abba is hagyták a szója termesztését. 65 ezer hektárnál nekünk komoly feladatunk van, hogy támogatásokkal rábírjuk a gazdálkodókat arra, hogy legalább 100 ezer hektáron vessenek szóját” – húzta alá dr. Nagy István. De mi várható a következő támogatási ciklusban? – vetődött fel a kérdés a Karintia Kft. standján. Az agrárminiszter szerint a szójatermesztés ösztönzésére az előző évekhez hasonlóan jelentős forrásokat szeretnének elkülöníteni. „A jövőben is kiemelt támogatásra számíthatnak a szójatermesztők, ám ennek van egy feltétele. Ha ugyanis támogatjuk a gazdálkodókat, akkor, az semmiképpen sem elfogadható, hogy a Magyarországon megtermelt, kiváló minőségű, GMO-mentes szója egy az egyben elhagyja az országot, kiköt Ausztriában, ahol feldolgozzák, majd onnan drágán visszavásároljuk, és úgy használjuk fel” – hangsúlyozta az agrárminiszter, hozzátéve, hogy éppen ennek érdekében a hazai szójafeldolgozás fejlesztése is kiemelt feladat, hogy az itthon előállított és támogatott szója a magyar gazdaságot erősítse. (Forrás: agroforum.hu)
GMO mentes hazai szója. – A kép forrása: agraragazat.hu
A Polgári Kisgazdák messzemenően nagyra értékelik, és egyúttal támogatják az Agrárminisztériumnak azt a törekvését, ami szerint a hazai éghajlati, ezen belül a hőösszeg- és csapadékviszonyokhoz is alkalmazkodni tudó szójafajták termesztését, és takarmányfehérjeként történő feldolgozását bővíteni kell és érdemes. A magyar gazdasági haszonállattartás a korábbi években nagy tételekben kényszerült a fehérjetakarmány-szükségletét külföldi, különösen tengerentúli piacokról beszerezni. Ennek nagyon magas volt a szállítási költsége, valamint nehéz volt ennek a takarmány-alapanyagnak a GMO mentességi garantálása. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy érdemes a hazai lóbab termesztést ismét feléleszteni, és az ehhez szükséges korszerű technológiai elemeket kifejleszteni, illetve az ehhez szükséges gépparkot beruházni. A magyar állattenyésztés állati fehérjeszükségletének jelentős hányadát adta egykoron a hazai lóbab-termesztés, és ennek segítségével nem csak hatalmas egyedszámú tejelő kérődző-állomány nevelésére volt lehetőség, hanem nagyszámú kitűnő katonalovakat is lehetett folyamatosan előállítani a honvéd-huszárság részére. (KPE)
