A jövő tantárgya és nevelési programja

Fotó kemenysepres.katasztrofavedelem.hu

A „fenntarthatóságért tanulás” a jövő pedagógiájának kulcsa; ekkor a pedagógus a gyerekekkel együtt keresi a fenntartható megoldásokat – hangsúlyozta Szűcs Attila, a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének mesteroktatója Áder János korábbi államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

Szűcs Attila – aki az elmúlt években aktívan részt vett a Fenntarthatósági Témahét szervezésében és lebonyolításában – azt mondta, a témahét olyan lokális cselekvési lehetőségeket ad a diákoknak, ami közvetlen visszacsatolást és sikerélményt jelent a számukra.

Idén április 22-étől kilencedik alkalommal rendezik azt meg, tavaly már 450 ezer fiatal vett részt a programokban – közölte Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki azt kérdezte vendégétől, hogyan viszonyulnak a fiatalok ehhez a témához.

Szűcs Attila szerint ma már minden középiskolás ismeri a fenntarthatóság fogalmát. Az utóbbi években az éghajlatváltozás, az erőforrásválság, ökológiai válság „közös halmaza az ember”, tehát a fenntarthatóság fogalmának ismerete aggodalomra és cselekvésre ösztönzi a fiatalokat – jelentette ki a mesteroktató. Hozzáfűzte, a projekthét új típusú tanulási formát jelent: tanulás játékos formában. A projektek mellett az iskolák meghívhatnak szakembereket is, ellátogathatnak nemzeti parkokba, vagy olyan cégekhez, amelyek a fenntarthatóságra törekednek.

Áder János emlékeztetett arra, hogy Zöld Föld címmel új tankönyvek jelentek meg, és a fenntarthatóság választható tárgy lett a középiskolákban, sőt, idén már érettségizni is lehet abból. Szűcs Attila rámutatott, ez az egyetlen olyan tantárgy, amely száz százalékban projektérettségit jelent, jól tervezhető, és stabil középszintű érettségi jeles eredményt biztosíthat. A diák megvizsgálhatja például, iskolája környezetében miként állnak hozzá a hulladékokhoz, a szelektív hulladékgyűjtéshez. Egy szakdolgozathoz hasonlóan kutatást végez, az eredményeket értékeli, esetleg javaslatokat fogalmaz meg, az érettségin pedig egy prezentáció keretében számol be minderről.

Áder János megemlítette a Kék Bolygó Alapítvány fenntarthatósággal kapcsolatos, pedagógusoknak szóló ösztöndíjprogramját, Szűcs Attila pedig közölte, három egyetemen érhető el szakvizsgás pedagógusképzés a fenntarthatóság témájában, köztük a Pannon Egyetemen. Ez egyelőre levelező, posztgraduális képzés, de arra kellene törekedni, hogy az egész felsőoktatásban könnyen választható, sőt akár kötelező tárggyá váljon a fenntarthatóság – hangoztatta a mesteroktató. Hozzátette, a Zöld Föld pedagógiai program szemléletmódját már elkezdték beépíteni a nappalis pedagógusképzésbe.

A korábbi köztársasági elnök felvetette, a klímaszorongás vagy az érdeklődés nagyobb-e a gyerekekben. Szűcs Attila azt mondta, életkorfüggő, mikor kezdi el egy fiatal „valós értékén, súlyán látni” a környezeti problémákat, szerencsés esetben a klímaszorongás is aktivitásra sarkallja. Szélsőségek előfordulhatnak, de megfelelő mennyiségű információ és cselekvési lehetőség birtokában inkább cselekedni fog – fejtette ki a mesteroktató, megjegyezve, ehhez hiteles pedagógusra is szükség van.

Áder János kitért arra is, a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) „éles üzemmódra vált” az év második felében, betétdíjasok lesznek az üveg- és műanyag palackok, alumíniumdobozok, automatáknál vissza lehet majd váltani azokat. Van-e itt tennivalójuk a pedagógusoknak? – kérdezte. Szűcs Attila mérföldkőnek nevezte a MOHU elindulását a magyar hulladékgazdálkodásban, és jelezte, az idei témahéten kiemelten szerepel a hulladékmentes életvitel és a körforgásos gazdaság.

Forrás: hirado.hu, elobolygonk.hu

https://elobolygoblog.hu/a_jovo_tantargya_es_nevelesi_programja.html